Letöltés PDF formátumban

a Hungaro Invest Group Kft. által kötött alvállalkozói szerződésekhez

Érvényes 2022.11.21-től visszavonásig vagy újabb ÁSzF. közzétételéig.

1. Fogalmak

A szerződés szövegében egységesen az alábbi fogalmi megjelölések, kategóriák kerülnek alkalmazásra:

Alvállalkozó: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy más szervezet, amely a tervezői és/vagy építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi, és amellyel a Vállalkozó valamely beruházásra, vagy annak egy részére alvállalkozói szerződést köt, valamint az Alvállalkozó törvényes általános jogutódja.

Alvállalkozói Munkarész: A Szerződés tárgya szerinti a Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem megvalósítására irányuló szerződéses tevékenység: tervezés és/vagy kivitelezés, amely jelenti az Alvállalkozási Szerződésben megnevezett munkákat az Alvállalkozási Szerződés szerinti műszaki tartalommal.

Alvállalkozói Szerződés: Az a szerződés, amelyet a Vállalkozó valamely Alvállalkozóval valamely beruházásra, vagy annak egy részére megköt, és amelynek alapján az Alvállalkozó az alvállalkozói szerződésben és az ahhoz tartozó alap dokumentumokban meghatározottak szerint köteles valamely eredményt létrehozni, a Vállalkozó pedig köteles azt szerződés szerint átvenni, és a vállalkozói díjat megfizetni.

Befejezési Határidő: A Szerződéses Megállapodásban az Alvállalkozói Munkarész sikeres Műszaki átadás-átvételére meghatározott időpont.

Beruházó/Építtető: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki a fővállalkozási szerződésben megjelölt Projekt, illetve Létesítmény építtetője, aki a Megrendelővel áll szerződéses jogviszonyban, és aki a Beruházás megvalósítása érdekében a Megrendelővel szerződött a fővállalkozási szerződés tárgyát képező mű megvalósítására.

Felek: A Vállalkozó és az Alvállalkozó együttesen

Fővállalkozási Szerződés: Megrendelő és Vállalkozó között a szerződés tárgyának megvalósítására létrejött vállalkozási szerződés mellékleteivel együtt.

Jótállás: Az Alvállalkozó által a Vállalkozó részére nyújtott jótállás a Ptk. 6:171 – 6:173. §-ai, az Alvállalkozói Szerződés feltételei és a vonatkozó jogszabályok szerint.

Jótállási Biztosíték: Az Alvállalkozó jótállási kötelezettsége teljesítésének biztosítására benyújtott biztosíték.

Jótállási Időszak: Az Alvállalkozói Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt az Alvállalkozó jótállási kötelezettségeit teljesíteni köteles.

Jótállási Igazolás: Jelenti a Vállalkozó által az Alvállalkozói Szerződés szerinti jótállási időszak lejártát követően kiadott igazolás a jótállási feladatok Alvállalkozó általi teljesítéséről.

Hiba- és Hiánylista: Az Alvállalkozói Szerződés szerinti műszaki átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó (vagy a Megrendelő, illetve Mérnök) által összeállított és az Alvállalkozó részére átadott azon dokumentum, amely tartalmazza az összes megállapított, illetve bejelentett hibát, hiányt a beruházás Alvállalkozó által megvalósítandó része tekintetében, amelyek javítás és/vagy pótlása szükséges és elvégzendő az Alvállalkozó szerződésszerű teljesítéséhez.

Kötbérterhes Határidő: Az Alvállalkozói Szerződésben és/vagy jelen ÁSZF-ben rögzített azon köztes és végteljesítési határidők, amelyek be nem tartása kötbérfizetési kötelezettséget von maga után.

Megrendelő: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki a Beruházóval szerződést köt, tervezői és/vagy kivitelezési tevékenységet vagy szolgáltatás nyújtását üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi, valamit aki a Beruházás megvalósítása érdekében meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményeképpen, mint nyertes ajánlattevő az ajánlatkérővel – Beruházóval – szerződött a Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem megvalósítására, továbbá amellyel a Vállalkozó valamely beruházásra, vagy annak egy részére vonatkozóan vállalkozási (fővállalkozási, generálkivitelezői, alvállalkozói) szerződést köt, vagy kötött, valamint a Megrendelő törvényes általános jogutóda. Megrendelőnek minősül jelen Szerződés alapján az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet is, amellyel a jelen Szerződéses jogviszonyban fennálló Megrendelő valamely beruházásra, vagy annak egy részére vonatkozóan vállalkozási (pl generálkivitelezői) szerződést köt, vagy kötött.

Műszaki ellenőr: A műszaki ellenőr átlátja mind a tervező, mind a kivitelező munkáját, ráadásul a Megrendelő igényeit közvetíti is a szakemberek felé. Felelőssége a kivitelező által befejezett munkaszakasz eredményeinek ellenőrzése. A műszaki ellenőr a Megrendelő helyszíni megbízottja, “bizalmasa”, aki megbízója képviseletében a kivitelezési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti a beruházást, a Megrendelő igényeinek megfelelő szakszerű és gazdaságos megvalósítást.

Pótmunka: Alvállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.

Projekt/Létesítmény/Beruházás: A Szerződésben meghatározott műtárgy, berendezéssel, felszereléssel, tartozékaival együtt, és amelynek megvalósítására, létesítésére az Alvállalkozó köteles.

Ptk.: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

Többletmunka: Alvállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Szerződés: Az Alvállalkozói Szerződés és a jelen ÁSZF, annak a mellékletei együttesen.

Szerződés tárgya: A Projekt, illetve Létesítmény egészének vagy egy részének teljeskörű megvalósítása.

Szerződéses Ár: Az Alvállalkozói Szerződésben meghatározott összeg, amely az Alvállalkozó részére fizetendő a vállalkozás tárgyát képező Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem teljeskörű megvalósításáért, beleértve az esetleges hibák/hiányosságok kijavítását, és amely tartalmazza – nem fordított adózás esetén – az általános forgalmi adót, azonban nem tartalmazza a pótmunkákért járó díj összegét.

Szerződéses Nyilatkozatok: Az ajánlatkérések, az ajánlatok, a megrendelések, a szállítási lehívások, ezek visszaigazolása, elfogadása, az egyedi, nevesített szerződések, valamint mindezek módosítása és kiegészítése (továbbiakban együtt: Szerződéses Nyilatkozatok) érvényességéhez elsődlegesen írásbeli forma szükséges. A Szerződéses Nyilatkozatok postai úton, telefax és e-mail útján, valamint személyes kézbesítéssel továbbíthatók, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Szerződéses Nyilatkozatok továbbításának fentiekben rögzített módjától eltérő Szerződéses Nyilatkozat nem hoz létre szerződést.

Vállalkozó: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, amely a tervezői és/vagy kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi, és amellyel a Megrendelő valamely beruházásra, vagy annak egy részére vonatkozóan vállalkozási (fővállalkozási, generálkivitelezői, alvállalkozói) szerződést köt, vagy kötött, valamint a Vállalkozó törvényes általános jogutódja. Vállalkozó a jelen Szerződéses jogviszonyban a Hungaro Invest Group Kft.

2. Általános bevezető rendelkezések

1. Jelen általános szerződési feltételek (továbbiakban: ÁSZF) 2022. november 21. napján lép hatályba és visszavonásig hatályban marad. A Vállalkozó jogosult jelen ÁSZF-et – különös tekintettel a jogszabályi változásokra és üzletpolitikája megváltozására – módosítani. Felek szerződéses viszonyára mindig az Alvállalkozói Szerződés megkötésekor hatályos ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Jelen ÁSZF hatálya kiterjed mindazon Alvállalkozói Szerződésre, amelyet a Vállalkozó valamely Alvállalkozóval, jelen ÁSZF hatályba lépésének napját követően megköt. Az Alvállalkozói Szerződés és a jelen ÁSZF feltételei együttesen érvényesek, a Felek közötti vállalkozási jogviszonyra e két megállapodás rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
3. Jelen dokumentum a Hungaro Invest Group Kft. és a vele szerződéses jogviszonyban álló Alvállalkozók általános szerződéses jogait és kötelezettségeit, elszámolási és fizetési feltételeit, munkavédelmi, tűzvédelmi és hulladékkezelési megállapodásait, illetve minden egyéb általános szerződéses feltételt hivatott meghatározni.
4. Felek kijelentik, hogy szerződéses jogviszonyukat a jelen ÁSZF-ben, az Alvállalkozói Szerződésben és annak mellékleteiben teljeskörűen szabályozzák. Felek ennek megfelelően a Ptk. 6:63. § (5) bekezdésének alkalmazását a jelen dokumentummal szabályozott jogviszonyuk esetében kizárják.
5. Figyelemmel a Ptk. 6:87. §-ára, Felek rögzítik, hogy a jelen ÁSZF és az Alvállalkozói Szerződés, valamint annak mellékletei közöttük a szerződés tárgyát képező mű megvalósítását illetően létrejött megállapodás valamennyi feltételét tartalmazzák, ennek megfelelően ezen dokumentumokba nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. Felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.
6. Felek megállapodnak, hogy az Alvállalkozó által esetlegesen rendszeresített általános szerződési feltételek (Ptk. 6:77. §) nem alkalmazhatóak és nem válnak a Felek közötti – jelen ÁSZF-vel és az Alvállalkozói Szerződéssel szabályozott – jogviszonyuk részévé.
7. Felek megállapodnak, hogy jelen ÁSZF a Felek között létrejött Alvállalkozói Szerződés elválaszthatatlan részét képezi, csak azzal együtt érvényes, illetve azzal együtt értelmezhető.
8. Jelen ÁSZF rendelkezései általános jelleggel, teljeskörűen és kötelezően alkalmazandók a Vállalkozó minden, Alvállalkozóval megkötésre kerülő szerződéses jogviszonyában, kivéve azon feltételeket, amelyek vonatkozásában az Alvállalkozói Szerződés kifejezetten eltérően rendelkezi.

3. A Szerződéses dokumentumok fontossági sorrendje

1. A Szerződésben és annak teljesítése során a magyar jogszabályok irányadóak, különös tekintettel a polgári törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (Ptk.), a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. Törvény (Kbt.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Ép.tv.), valamint végrehajtási rendeleteik, illetve a vonatkozó adó-,  és pénzügyi jogszabályok rendelkezéseire.
2. A fejezetek és alfejezetek címei tájékoztatásul szolgálnak a Szerződés értelmezésében jelentőséggel nem bírnak. A csupán egyes számot jelentő szavak a többes számot is jelentik, és fordítva, ahol a szöveg ezt megkívánja.

3. A Szerződést alkotó különböző dokumentumok, mellékletek – azok csatolás nélkül – kölcsönösen értelmezik egymást, de kétértelműség vagy eltérések esetén a Szerződés értelmezése szempontjából az alábbi sorrend minősül fontossági sorrendnek, és mindig a sorban előbb álló dokumentumban foglaltak a mértékadók:
4. Alvállalkozási  Szerződés  (ideértve  annak  esetleges  módosításait,  illetve  a  kapcsolódó pótmunka elrendeléseket):

Alvállalkozási szerződés mellékletei:

• Tételes műszaki tartalom
• Megrendelő által jóváhagyott ütemterv
• Vállalkozói által jelen ÁSZF mellékletét képező vagy a Megrendelő által jóváhagyott kiegészítő dokumentációk
• Munkabiztonsági, Egészségvédelmi és Tűzvédelmi Követelmények (szükség esetén)
• Környezetvédelmi Követelmények (szükség esetén)
• Minőségirányítási Követelmények (szükség esetén)

2. Általános Szerződési Feltételek
3. Vállalkozónak átadott közbeszerzési eljárás dokumentumai:

Dokumentáció vonatkozó kötetei és azok módosítása(i) (amennyiben ilyenre sor került) Kiegészítő tájékoztatások

4. A Szerződés tárgya

1. Az Alvállalkozói Szerződés tárgya az Alvállalkozói Szerződésben meghatározott Projekt vagy egy részének teljeskörű megvalósítása, amelyet Vállalkozó megrendel, és amelynek teljesítésére Alvállalkozó kötelezettséget vállal a Szerződésnek megfelelően. A Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem pontos megnevezése, leírása és műszaki tartalma, a tervdokumentáció, a másodlagos szolgáltatások az Alvállalkozói Szerződésben kerülnek meghatározásra. Az Alvállalkozó a részletes műszaki tartalmat ellenőrizni köteles annak érdekében, hogy a Szerződés tárgya megvalósítható legyen.
2. Felek a Vállalkozó és az Alvállalkozó viszonyában a Szerződés tárgyára vonatkozólag szerződéses feltételnek tekintik a Megrendelő és a Beruházó között létrejött külön szerződésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket is. Az Alvállalkozó elismeri, hogy a Vállalkozótól kapott tájékoztatás alapján megismerte ezt a szerződést (kivéve a Beruházó áraira vonatkozó rendelkezéseket).
3. Alvállalkozó köteles elvégezni az Alvállalkozói Szerződés – mellékleteivel együtt – kimutatható tartalmát képező, de a Szerződéses ár meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Alvállalkozó köteles betartani a vonatkozó jogszabályi-, és szakmai előírásokat és rendelkezéseket, a vonatkozó szabványokat, az Alvállalkozói Szerződésben előírtakat, illetve mindazt, ami ezekből következik, így különösen a kivitelezési, létesítési engedélyben, közszolgáltatók, üzemeltetők engedélyeiben, illetékes közigazgatási szervek, hatóságok  előírásaiban és engedélyeiben, közterület-igazgatási szervek engedélyeiben, a munkálatok folytán érintett tulajdonosokkal kötött megállapodásokban meghatározott előírásokat, utasításokat, az Alvállalkozói Szerződés aláírásával az Alvállalkozó elismeri, hogy e fenti rendelkezéseket teljes mértékben megismerte.

1. Alvállalkozó kötelezi magát arra, hogy az elvégzendő munkák mennyiségének, természetének vagy milyenségének Vállalkozó által előírt vagy elfogadott változását elfogadja.  Ennek megfelelően kötelezi magát az írásban így elrendelt többletmunka, pótmunka vagy módosítás elvégzésére.
2. Pótmunka csak akkor végezhető, ha abban a Felek előzetesen írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a pótmunka díját és a kivitelezési határidejét. A pótmunkák ajánlatát az Alvállalkozó a szükséges mellékletekkel együtt nyújtja be, amelyet a Vállalkozó írásban jóváhagy, vagy elutasítja. A pótmunkák elszámolása a Szerződés alapján történik. Amennyiben összehasonlító egységárak nem állnak rendelkezésre, az Alvállalkozónak pótajánlatot kell beadnia. A pótajánlat kalkulációs alapját az Alvállalkozási Szerződésben szereplő egységárak jelentik. A pótmegrendelésekre az ajánlatkérés idevonatkozó előírásai és a Szerződés rendelkezései érvényesek.
3. A kivitelezés időtartamának meghosszabbítására, pótmunka elszámolására való vállalkozói jogosultságot az Alvállalkozó a Vállalkozó felé akkor jelenthet be, ha adatokkal, bizonyítékokkal alátámasztva pontosan leírja azon eseményt, vagy körülményt, amely a pótmunka igény alapját szolgáltatja. Ezen bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb attól a naptól számított 10 naptári napon belül kell megtenni, hogy az Alvállalkozó az eseményről, vagy körülményről tudomást szerzett.
4. Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja ezen bejelentésre nyitva álló időtartamot, a kivitelezés időtartama nem hosszabbítható meg.
5. Alvállalkozó nem módosíthatja a műszaki dokumentációt, a kiadott utasításokat, a felhasználandó anyagokat, illetve a kivitelezés során elkészült műtárgyakat a Vállalkozó írásos hozzájárulása nélkül.

5. Alvállalkozó általános jogai és kötelezettségei

1. Az Alvállalkozó köteles megvizsgálni az Alvállalkozói Szerződést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban szereplő műszaki adatok teljességét és a műszaki kivitelezhetőséget. Amennyiben Alvállalkozó szerint a dokumentumokban esetleges félreértések, ellentmondások fordulnak elő, köteles a Vállalkozónál írásban visszakérdezés formájában tisztázni ezeket.
2. Az Alvállalkozó köteles az elvárható fokozott szakmai gondossággal megvalósítani az Alvállalkozói Munkarészt, és annak hibáit kijavítani Szerződés előírásaival összhangban.
3. Az Alvállalkozó haladéktalanul írásban köteles értesíteni a Vállalkozót arról a tévedésről, hiányról, hibáról vagy más hiányosságról, amit az Alvállalkozói Munkarész terveiben, műszaki előírásaiban felfedezett a munkák végrehajtása során. Ezen értesítés megküldése nem mentesíti az Alvállalkozót a Szerződésben rögzített kötelezettségeinek elmulasztásából származó következmények alól.
4. Alvállalkozó az alkalmazni kívánt műszaki megoldásokat mindenkor köteles egyeztetni Vállalkozóval, illetve szükség esetén, vállalkozói utasításra a munkájához szervesen kapcsolódó munkanemek tervezőivel és kivitelezőivel, mely cégeket Vállalkozó az általa megtartott kooperáción ismertet Alvállalkozóval. Csak a Vállalkozó által elfogadott és jóváhagyott tervek alapján, illetve általa írásban elfogadott műszaki megoldásokkal végezhető érdemi munka.
5. Vállalkozó jogosult a Szerződésben meghatározott, de bármely okból kifolyólag el nem végzett munkák, illetve részmunkák összegének kifizetését megtagadni.
6. Alvállalkozó a munka ütemezésénél és annak sorrend-meghatározásánál köteles figyelembe venni Vállalkozó utasításait.
7. Igazolhatóan nem megfelelő minőségű munkavégzés esetén, illetve ha a tervezett ütemtervhez képest Alvállalkozó hibájából olyan mértékű lemaradás tapasztalható, mely Vállalkozó megítélése alapján a kitűzött rész- és véghatáridők tarthatóságát veszélyezteti, úgy Vállalkozó jogosult Alvállalkozó felelősségére és költségére más alvállalkozókat (vagy vállalkozói saját létszámot) is bevonni a munkákba, melynek tényéről Vállalkozó írásban értesíti Alvállalkozót. A bevont alvállalkozók mindaddig segítik a kivitelezést, míg Vállalkozó véleménye szerint a kitűzött rész- és véghatáridőket már Alvállalkozó saját létszámmal is biztosítani tudja. A munkákba bevont alvállalkozók díja a jelen Szerződésben meghatározott díjat csökkentik, tehát ez alapján Alvállalkozó következő esedékes számlájából kerülnek levonásra. Amennyiben a bevont alvállalkozók egységárai, illetve díjai magasabbak a jelen Szerződés mellékleteiben meghatározottaknál, úgy Alvállalkozó köteles a különbözetet is megtéríteni, melyet Vállalkozó jogosult az Alvállalkozó követeléséből beszámítással levonni.

5.8. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy kizárólagos használatú munkaterületet nem kap. Munkaterületén más alvállalkozók is végezhetnek munkát. Alvállalkozó köteles együttműködni a munkaterületen munkát végző más alvállalkozókkal, illetve a munkavégzésüket összehangolni. Ezen kötelezettség megszegéséből eredő kárt Alvállalkozó köteles megtéríteni.

5.9. Olyan jellegű vállalkozási tevékenységek esetén, ahol a mindenkori jogszabályok szerint elektronikus építési naplót kell vezetni, az Alvállalkozó köteles az alábbiak betartására:

Alvállalkozó a napló megnyitásakor köteles megnevezni a felelős műszaki vezetőjét és – szükség szerint – annak bejegyzett névjegyzéki számát, illetve mindkét fél köteles meghatározni a naplóba bejegyzést végző személyeket, továbbá kötelesek a naplót az előírásoknak megfelelően vezetni. Minden, a kivitelezési munkákra vonatkozó lényeges adatot be kell vezetni az elektronikus építési naplóba, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően. Alvállalkozó köteles a létesítményre történő felvonulás alkalmával a munkaterületet építési naplóban átvenni. Alvállalkozó az átvétel előtt a munkaterületen munkát nem végezhet.

Felek megállapodnak, hogy amennyiben Alvállalkozó az elektronikus építési naplót nem az előírások szerinti részletezettséggel vezeti, úgy az Alvállalkozó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

Alvállalkozó köteles minden, az építési naplóban tett – nem a napi munkavégzéssel kapcsolatos – naplóbejegyzéséről Vállalkozót írásban, vagy e-mailen is tájékoztatni. Felek előre megállapodnak, hogy a jelen Szerződésben meghatározott feltételekkel, árakkal, illetve határidőkkel kapcsolatban tett építési naplóbejegyzések érvénytelenek, ezek tekintetében Felek kizárólag külön, írásos megállapodás keretében kötnek megállapodást az arra feljogosított személyek által.

5.10. A Szerződés megszűnése esetén, vagy a Szerződés teljesítését követően, vagy a teljesítés Alvállalkozó általi felfüggesztése során a kivitelezési ütemterv szerinti munkák akadályoztatása esetén Vállalkozó jogosult a munkaterületről az Alvállalkozó ingóságait – amennyiben Alvállalkozó a felszólítás ellenére 24 órán belül az ingóságokat onnét nem szállítja el – Alvállalkozó költségére és veszélyére elszállíttatni. Vállalkozó jogosult továbbá az Alvállalkozói szerződés felmondása, vagy bármilyen oknál fogva történő megszűnése esetén az Alvállalkozó alkalmazottai és megbízottai vonatkozásában a munkaterületre történő belépést megtagadni.

Az előzőek alapján Vállalkozó az Alvállalkozónak a munkaterületen hagyott eszközeit, berendezéseit, felszereléseit és anyagait, stb. az Alvállalkozó költségére jogosult a területről elszállíttatni és szükség esetén őriztetni, melynek költsége szintén az Alvállalkozót terheli.

5.11. A létesítmények birtoka Alvállalkozót csak és kizárólag a kivitelezési munka érdekében és céljára illeti meg.  Ennek megfelelően Alvállalkozó előre lemond arról, hogy a Vállalkozóval szemben bármilyen, a tényleges birtokra alapított vagyoni védelmet érvényesítsen.

5.12. Alvállalkozó vállalja, hogy munkavégzésének teljes időtartama alatt gondosan betartja az alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási törvényeket, jogszabályokat és fizeti valamennyi, a cég működéséből és a dolgozók alkalmazásából adódó költségeket és adókat.

5.13. Alvállalkozó az Alvállalkozói Szerződés aláírásával kijelenti, hogy nincs lejárt köztartozása, cége vagyonára felszámolási eljárást nem rendeltek el, vagy csődeljárás, illetve végelszámolás nem indult, vagy az indítást vagyonfedezet hiányában nem tagadták meg.

5.14. Alvállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni Vállalkozót, amennyiben cége vagyonára felszámolási eljárást, illetve ellene csődeljárást, vagy végelszámolást indítottak, vagy azt vagyonfedezet hiányában megtagadták.

Felek megállapodnak, hogy Alvállalkozó köteles értesíteni Vállalkozót a felszámolási eljárás, csődeljárás, vagy végelszámolás törvény szerinti kezdőnapját (cégközlönyben való közzététel napja) megelőzően, amennyiben vele szemben felszámolási eljárás megindítását bírósági beadvánnyal 3. személy kezdeményezte – a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.

Alvállalkozó köteles írásban bejelenteni a Vállalkozó részére, amennyiben cégadataiban bármely változás vagy adatmódosítás (különösen, de nem kizárólag: cégnév módosítás, székhelyváltozás, fő tevékenység megváltozása, cégjegyzésre jogosult képviselő személyének megváltozása) következik be, a változás cégjegyzékbe történő bejegyzését követő 5 napon belül. Alvállalkozó köteles bizonyítani, hogy ezen bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett. Amennyiben Alvállalkozó ezen bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentés megtételét hitelt érdemlően nem bizonyítja, úgy a Vállalkozóval szemben saját mulasztására a felelőssége kimentése érdekében nem hivatkozhat, és Vállalkozó a bejelentésig jogosult az Alvállalkozó szerződésben rögzített cégadatait érvényesnek és hatályosnak tekinteni.

A jelen pontban meghatározottak megszegéséből eredő vállalkozói károkért Alvállalkozót teljes anyagi felelősség terheli.

5.15. Vállalkozó hozzájárul, hogy Alvállalkozó további alvállalkozót vegyen igénybe. Alvállalkozó köteles az általa bevonni kívánt további alvállalkozók/beszállítók listáját és ezen cégek cégadatait előzetesen, az alvállalkozóval/beszállítóval történő megállapodást megelőzően Vállalkozónak írásban átadni. Alvállalkozó kizárólag Vállalkozó írásbeli hozzájárulásával vonhat be további alvállalkozót. Vállalkozó jogosult az Alvállalkozó által bevont bármely további alvállalkozó/beszállító bevonását megtagadni (pl. korábbi kedvezőtlen tapasztalat miatt), mely döntést Alvállalkozó köteles figyelembe venni.

Az Alvállalkozó köteles lejelenteni az összes alvállalkozójának szub-alvállalkozóját is, azok adatairól, munkavállalóiról és helyzetéről folyamatosan naprakész adatot szolgáltatni a Vállalkozó részére annak igényei szerint.

Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a munkákat további alvállalkozók, illetve beszállítók igénybevételével végzi, abban az esetben a bevont alvállalkozóknak, illetve beszállítóknak a Szerződéssel érintett munkákra vonatkozó jogos követeléseit határidőre, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kiegyenlíti.

5.16. Alvállalkozó köteles a késedelemért, a hibás teljesítésért és egyéb szerződésszegés esetén fennálló felelősség, jótállás és szavatosság tekintetében a további alvállalkozókkal olyan szerződést kötni, amelyben a további alvállalkozók felelőssége legalább megegyező mértékű, mint az Alvállalkozó Szerződés alapján fennálló felelőssége. A további alvállalkozóknak bármely szerződésszegésük alapján Vállalkozóval szemben is teljeskörű felelősséget kell vállalniuk a 3. számú Mellékletben meghatározott nyilatkozattal. Ezen nyilatkozatot Alvállalkozó köteles a Szerződés aláírásával, illetőleg a további alvállalkozó Vállalkozó részére történő bejelentésével egyidejűleg, az igénybe vett további alvállalkozók cégszerű aláírásával átadni a Vállalkozó részére.

5.17. A munkaterületen az Alvállalkozónak csak azok a további alvállalkozói végezhetnek munkát, akik:

a) a Vállalkozó által írásban előzetesen jóváhagyásra kerültek, és

b) a 3. számú melléklet szerinti alvállalkozói nyilatkozatot cégszerűen aláírták és eredeti példányban a Vállalkozó részére átadták.

Felek kifejezetten rögzítik, hogy amennyiben Alvállalkozó a jelen pontban meghatározott bármely kötelezettségét megszegi, elmulasztaná a jelen pontban meghatározott kötelezettségek valamennyi alvállalkozója számára történő kötelezővé tételét, illetve arra az esetre, ha nem engedélyezett további alvállalkozók végeznének munkát a munkaterületen, úgy Alvállalkozó ezen magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül. Felek megállapodnak, hogy Alvállalkozó köteles minden egyes szerződésszegés esetén, (további alvállalkozónként) a nettó szerződéses ár 0,5 %-a összegű kötbért fizetni. Vállalkozó jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesíteni az Alvállalkozóval szemben.

5.18. Az Alvállalkozó további alvállalkozó(k) igénybevételére jogosult, azonban az alvállalkozók munkájáért Alvállalkozó akként felel, mintha saját maga készítette volna azt. Az Alvállalkozó az igénybe vett további alvállalkozók, szervezetek tevékenységéért, mulasztásáért sajátjaként felel. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.  Az Alvállalkozó jótáll azért, hogy a bevont alvállalkozó, szervezet rendelkezik minden olyan képesítéssel, engedéllyel, és jogosítvánnyal, amellyel az Alvállalkozó maga is rendelkezik és (vagy) amely a feladat teljesítéséhez szükséges.

5.19. Az Alvállalkozó köteles minden vonatkozásban betartani minden jogszabályt, valamint bármely illetékes hatóság határozatát, amely kapcsolatos az Alvállalkozói munkarész megvalósításával vagy a hibák kijavításával, azzal, hogy az Alvállalkozót kártérítési felelősség terheli a Vállalkozót ért, bármely ilyen rendelkezés megszegéséből eredő kárért.

5.20. Az Alvállalkozó jogutódja jogosult a szerződést teljesíteni, az alábbi együttes feltételekkel:

a) Az Alvállalkozó az átalakulásra vonatkozó döntésének meghozataláról a döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 naptári napon belül köteles a Vállalkozónak az átalakulás időpontjának megadásával – írásban tájékoztatni.

b) A jogutód Alvállalkozó köteles az átalakulás időpontját követő legfeljebb 15 naptári napon belül az Alvállalkozási Szerződés szerinti teljesítési (illetve jótállás, szavatossági) garanciát szolgáltatni. A jogutód Alvállalkozó az Alvállalkozási Szerződéssel kapcsolatban a garanciák benyújtásáig teljesítést Vállalkozó írásbeli engedélyével végezhet.

c) Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a jogutódlással kapcsolatos adatváltozásra tekintettel a Felek a jelen Szerződést módosítani kötelesek. A szerződés módosítása a kifizetés feltétele.

5.21. Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a fenti (a)-(c) pontokban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztása esetén, továbbá, bármely – a jogutódlás bekövetkezésének időpontjától a jogutód Alvállalkozó által szolgáltatott garancia Vállalkozó rendelkezésére bocsátásáig bekövetkezett – szerződésszegés esetén a Vállalkozó a jogelőd Alvállalkozó által nyújtott garancia összegére jogosulttá válik. A Vállalkozó a garancia igénybevételét megelőzően írásban köteles az Alvállalkozót értesíteni és legfeljebb nyolc napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A garancia jelen pont szerinti igénybevételével a szerződés megszűnik.

5.22. Abban az esetben, ha az Alvállalkozó olyan tevékenység elvégzésére vagy áru, anyag, szolgáltatás teljesítésére vállal folytatólagos kötelezettséget, melynek időtartama meghaladja a Szerződés szerinti jótállási időszakot, a jótállási időszak lejárta után a Vállalkozó Alvállalkozóval szembeni követelése átszáll a Megrendelőre.

5.23. Alvállalkozó köteles az összes, általa foglalkoztatott, a munkaterületen dolgozó személyt a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni.

5.24. Alvállalkozó felelős az adatkezelési szabályok betartásáért, így különösen az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak megtartásáért. Amennyiben jelen pontban rögzített valamely feltétel teljesüléséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, úgy Alvállalkozó köteles az érintett személyek hozzájárulását megszerezni. Harmadik személy hozzájárulásának hiánya nem akadályozhatja Vállalkozó, illetve Megrendelő ellenőrzési jogainak gyakorlását. Ebben az esetben az irat tartalmának megismerését az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – adott esetben az adatvédelemmel érintett szövegrész eltakarásával – kell biztosítani. Az ellenőrzés során a Vállalkozó jogszerűen vélelmezi, hogy az Alvállalkozó rendelkezik minden szükséges felhatalmazással, amely az irat tartalmának megismeréséhez és az ellenőrzés lebonyolításához szükséges. Ennek hiányából eredő következmények kizárólag Alvállalkozót terhelik.

Alvállalkozó köteles biztosítani a Vállalkozó számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, ennek keretében a munkavégzés helyszínén megtekinthesse és megvizsgálhassa a foglalkoztatás körülményeit. Alvállalkozó köteles az ellenőrzés során együttműködni.

Alvállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Vállalkozót a munkaterületen történt munkaügyi hatósági ellenőrzésről.

5.25. Amennyiben az Alvállalkozó tevékenységére is kiterjedő Hatósági, vagy Megrendelői ellenőrzést követően a Hatóság, vagy Megrendelő a Vállalkozót bírság megfizetésére kötelezi, Vállalkozó a kiszabott bírság összegét – beszámítás útján is – érvényesítheti az Alvállalkozóval szemben, minden esetben, amikor a bírság kiszabására a munkabiztonsági, tűzvédelmi, munkaegészségügyi szabályok Alvállalkozó általi megszegésével, illetve hiányos betartásával végzett tevékenységével összefüggésben kerül sor.

5.26. Vállalkozót nem terheli semminemű felelősség a munkabalesetekért, illetve az azokkal összefüggő bárminemű, bármikor érvényesíteni kívánt igényekért, kivéve, ha a balesetet közvetlenül és bizonyíthatóan Vállalkozó, vagy a Vállalkozó Alvállalkozóval együttesen okozta.

5.27. Az Alvállalkozó köteles kivitelezési ütemtervet készíteni, és azokat a Munkakezdést megelőzően köteles a Vállalkozóhoz jóváhagyásra benyújtani, digitális formában is.

5.28. Alvállalkozó köteles munkája elkészültét írásban, az elektronikus építési naplóban azzal egyidőben e-mailen vagy építési napló hiánya esetén külön írásos nyilatkozatban is készre jelenteni és Vállalkozó kérésére a projekt műszaki átadás-átvételén részt venni.

6. Vállalkozó jogai, kötelezettségei

6.1. Vállalkozó köteles Alvállalkozó részére az Alvállalkozói Szerződés szerinti határidőben a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban átadni.

6.2. Alvállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén Vállalkozó köteles a Szerződésben foglaltak szerint a megvalósított Projekt/elemet, illetve Létesítmény/elemet átvenni és a teljesítést igazolni.

6.3. Vállalkozó jogosult és köteles az Alvállalkozót a teljesítéshez szükséges utasításokkal, útmutatással ellátni. Vállalkozó biztosítja az Alvállalkozói Munkarész összehangolását és irányítását. Vállalkozó jogosult és köteles ellenőrizni az Alvállalkozó teljesítését, mely kiterjed az Alvállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozók, szakemberek tevékenységének ellenőrzésére is.

6.4. Vállalkozó megfelelő időben tájékoztatja az Alvállalkozót minden olyan körülményről, amely a szerződésben foglaltak teljesítésére kihatással van. Biztosítja az Alvállalkozó számára a teljesítéshez szükséges dokumentumokat, terveket, adatszolgáltatást, meghozza, megadja a Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem megvalósításához szükséges állásfoglalásokat és döntéseket.

6.5. Vállalkozónak – saját kizárólagos döntése alapján, indokolási kötelezettség nélkül – jogában áll az Alvállalkozói Munkarészből bizonyos munkarészek elhagyását elrendelni (a továbbiakban: elmaradó munka). Az elmaradó munka értékével a vállalkozói díj csökken. Az elmaradó munkával kapcsolatban Alvállalkozó kártérítési, kártalanítási, költségtérítési stb. igényt Vállalkozóval szemben nem támaszthat.

6.6. Vállalkozó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy a kivitelezés időszakában tervmódosítást hajtson végre, melynek szerződéses következményeit Felek közös megegyezéssel állapítják meg.

6.7. Előre nem látható műszaki szükségszerűség, illetve a Szerződés szerinti bármely határidőt veszélyeztető körülmény felmerülése esetén Vállalkozó jogosult a munkavégzés felgyorsítását elrendelni (Alvállalkozót rendkívüli vagy folyamatos munkavégzésre utasítani, illetve Alvállalkozó részére kapacitásbővítést előírni), a felhasznált anyagokat és az alkalmazott technológiákat módosítani, illetve az egyes részfeladatok technológiai vagy időrendi sorrendjét megváltoztatni.

Ilyen esetben Vállalkozó felszólítására Alvállalkozó köteles haladéktalanul a vállalkozói intézkedéssel összhangban álló, a határidőben történő teljesítést lehetővé tevő új ütemtervet készíteni és azt Vállalkozóval jóváhagyatni.

6.8. Vállalkozó jogosult írásban elrendelni az alvállalkozói munkavégzés leállítását, amennyiben közvetlen élet-, baleset- és vagyonbiztonság veszélye áll fenn, illetve alakulhat ki, vagy az Alvállalkozó a munkavégzést nem a műszaki követelményeknek megfelelően végzi. A munkavégzés leállítását és annak okát az építési naplóba, annak hiánya esetén külön jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

6.9. Vállalkozó jogosult a munkavégzés felfüggesztését elrendelni, annyi időre és oly módon, ahogy azt a szükségesnek tartja, de különösen akkor, ha a Beruházó felfüggeszti a Fővállalkozási Szerződés teljesítését, vagy a Fővállalkozási Szerződés teljesítésében késedelem vagy szünetelés áll be. Ilyen esetben Vállalkozó köteles az Alvállalkozót írásban haladéktalanul tájékoztatni. Felek az adott helyzet ismeretében egyeztetik álláspontjaikat és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.

6.10. Alvállalkozó akként köteles az Alvállalkozói Munkarész felfüggesztése során eljárni, hogy a felfüggesztésről szóló értesítését követően írásban köteles tájékoztatni a Vállalkozót a szükséges állagmegóvó intézkedésekről. Alvállalkozó a Vállalkozó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köteles elvégezni az állagmegóvó munkákat.

7. Kivitelezés

7.1. Alvállalkozó által készített terveknek, felhasznált anyagoknak, kiviteli munkavégzésnek meg kell felelniük a mindenkori vonatkozó szabványokban előírt feltételeknek.

7.2. Vállalkozó jogosult a kivitelezés dokumentációját, a kivitelezést, illetve Alvállalkozó munkáját bármikor ellenőrizni és esetleges intézkedéseit meghozni. Alvállalkozó – amennyiben az jogszabályt nem sért – mindenkor köteles figyelembe venni Vállalkozó utasításait.

7.3. A kivitelezés tárgyának semmilyen részét nem szabad befedni, vagy eltakarni a Vállalkozó előzetes engedélye nélkül. A Vállalkozó számára lehetővé kell tenni, hogy az eltakarásra kerülő részeket ellenőrizze, felülvizsgálja, a szükséges méréseket elvégezze. Ezen kötelezettség megszegése esetén az Alvállalkozó saját költségén köteles a szükséges kibontásokat, vagy feltárásokat elvégezni, majd köteles ezen részeket kijavítani és helyreállítani.

7.4. Kiviteli tervek

Alvállalkozó saját felelősségére kalkulálja ki és határozza meg a Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem hiánytalan kivitelezéséhez és a rendelkezésére bocsátott anyagok, berendezések, eszközök rendeltetésszerű, a létesítési engedélyes tervnek megfelelő üzeméhez szükséges költségeket, saját költségén állítja elő a szükséges kiviteli terveket, a részletes költségvetést, illetve saját költségén szerzi be a szükséges engedélyeket. E kiviteli terveket Vállalkozó rendelkezésére kell bocsátani még azelőtt, hogy az Alvállalkozó a kivitelezést megkezdené.

7.5. Tervezési feladatok esetén alkalmazandó további speciális szabályok

Alvállalkozó feladata a szükséges (hatósági, üzemeltetői stb.) egyeztetések lefolytatása, a szükséges hozzájárulások és engedélyek beszerzése elvégzése.

Alvállalkozó szavatol azért, hogy a Szerződésben meghatározott feladatok elvégzésére megfelelő tervezői képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. Szavatol továbbá azért, hogy a teljesítés tárgyát képező megoldásokon a harmadik személynek nincs olyan joga, amely a felhasználást korlátozná vagy kizárná.

Alvállalkozó köteles a szerződés tárgyát képező terveket szerkeszthető, digitális formában is a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

Alvállalkozó a hiányos tervszolgáltatás esetén – a részteljesítés figyelembe vételével – tervezési díjat nem követelhet.

A fokozatosan szolgáltatott terveknek önállóan is alkalmasnak kell lenniük a kivitelezésre. Amennyiben Vállalkozó döntése alapján további tervek készítése válik szükségessé a munkarész megvalósítása céljából, Alvállalkozó köteles e terveket haladéktalanul elkészíteni.

Alvállalkozó jogosult a tervezési munkát figyelemmel kísérni. Vállalkozó tervekre adott jóváhagyása nem mentesíti Alvállalkozót a Szerződésben vállalt, illetve jogszabályon alapuló bármely felelőssége alól.

A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a tervdokumentáció megfelel a Szerződésben megfogalmazott követelményeknek, hatósági előírásoknak, illetőleg a gazdaságossági és korszerűségi követelményeknek.

Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a tervekkel kapcsolatos rendelkezési jogát kiköti.

Alvállalkozó korlátozás nélküli felhasználási jogot enged a Vállalkozónak az általa elkészített és átadott tervek tekintetében. Alvállalkozó az elfogadott terveken jogosult a felhasználáshoz szükséges változtatásokat végrehajtani, illetve végrehajtani, ideértve a továbbtervezés jogát is.

Felek fentieket a Szerződéses Ár meghatározásánál kifejezetten figyelembe vették.

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított 3 év után kezdődik meg, a Vállalkozó külön megállapodás alapján köteles elvégezni a terv korszerűségi felülvizsgálatát, a külön megállapodásban meghatározott díj ellenében.

7.6. Munkaterület átadás

A munkaterület átadásáig Alvállalkozó köteles a Vállalkozó részére jóváhagyásra benyújtani a kivitelezési ütemtervet (műszaki és pénzügyi ütemtervet). Vállalkozó által jóváhagyott kivitelezési ütemterv az Alvállalkozói Szerződéssel összhangban meghatározza a teljesítési határidőket, a feladatokat és a munkavégzési periódusokat, amely adatok lényeges szerződéses feltételekké válnak.

Ha a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a kivitelezés tényleges megvalósulási üteme nem egyezik a jóváhagyott kivitelezési ütemtervvel, akkor az Alvállalkozó három napon belül egy felülvizsgált ütemtervet köteles elkészíteni oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a munkálatok eredeti határidőben történő befejezését.

Alvállalkozó az Alvállalkozói Munkarész kivitelezés a munkaterület-átadás után kezdheti meg. A munkaterület átadására jegyzőkönyv alapján vagy az építési naplóban kerül sor, ennek kiállításával egyidejűleg történik az építési napló megnyitása. Vállalkozó a munkaterületet az Alvállalkozói Munkarész megkezdésére alkalmas állapotban adja át. Ugyanakkor az Alvállalkozó az átvételi jegyzőkönyv aláírásával elismeri, hogy munkaterületet megismerte, azt a kivitelezés határidőre történő teljesítésének elvállalásához szükséges mértékben megvizsgálta, a kivitelezést esetleg zavaró körülményeket az elvárható gondossággal tanulmányozta, és a Szerződést ezek ismeretében köti meg.

7.7. Építési napló

Alvállalkozó köteles építési naplót vezetni a kivitelezés időszaka alatt hatályos jogszabályi előírásoknak – 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (a továbbiakban: „Korm. rendelet” vagy „Rendelet”) – és a Szerződéses rendelkezéseknek megfelelően.

Az építési naplóban Alvállalkozó köteles időrendben leírni a napi munkák menetét. Fel kell jegyeznie a munka minőségét vagy határidejét befolyásoló jelentősebb adatot és körülményt, valamint a felek tudomására jutott olyan tényeket és körülményeket, amelyek a Beruházás szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik.

A kivitelezés környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban – sürgős esetben egyéb módon (telefon, email) – is értesítik. Az e-napló bejegyzéseihez hozzáférést kell biztosítani minden helyzetben a Vállalkozó, illetve jogszabály szerint arra jogosultak részére. Vállalkozó képviselője az építési naplót a fenti hivatkozott rendeletben előírt rendszerességgel ellenőrzi és aláírja.

Az építési naplóban Alvállalkozó által tett bejegyzésekre, észrevételekre, különös tekintettel az építési naplóban elrendelt határidőkre és műszaki tartalomra Alvállalkozó három napon belül észrevételt tehet, ennek hiányában a valamennyi vállalkozói bejegyzés az Alvállalkozó által elfogadottnak minősül.

7.8. A kivitelezés során használt anyagok, eszközök, gépek

Alvállalkozó felel a tevékenysége során beépítésre kerülő anyagok és termékek, illetve a kivitelezés során igénybe vett gépek, eszközök, állványzatok vagy egyéb berendezések minőségéért és megfelelőségéért, továbbá az anyagok és berendezések minőségi/mennyiségi megfelelőségének ellenőrzéséért, a megfelelőség dokumentált igazolásáért és a minőségi megfelelőséget igazoló nyilatkozat(ok) Vállalkozó részére történő átadásáért, a jogszabályi előírásoknak megfelelő vizsgálatok (ellenőrzések, mérések) lefolytatásáért.

A Vállalkozó jogosult elrendelni:

– minden olyan anyag/berendezés munkaterületről történő eltávolítását – az intézkedésben meghatározott határidőn belül – amely a Vállalkozó véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,

– a megfelelő és alkalmas anyagokkal/berendezésekkel történő pótlást, és helyettesítést, és bármely munkarész elbontását és megfelelő újra kivitelezését, függetlenül minden előzetes vizsgálattól vagy közbenső teljesítésigazolástól,  amennyiben az anyagok, vagy az elvégzett munka Vállalkozó véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,

– bármely munkarészt kibontatni és a kibontást, feltárást követően kijavíttatni és helyreállíttatni az ilyen részt.

Amennyiben az Alvállalkozó nem kezdi meg a fenti pont szerinti utasítás végrehajtását, vagy nem hajtja végre az utasítást a meghatározott időn belül, a Vállalkozó jogosult – határidő tűzésével küldött írásbeli felszólítást követően – az Alvállalkozó költségére és kockázatára más vállalkozót alkalmazni az utasítás végrehajtására, és az abból eredő vagy azzal kapcsolatos összes felmerülő vagy felmerült költséget a Vállalkozó jogosult az Alvállalkozóval szemben érvényesíteni közvetlenül az Alvállalkozótól vagy az Alvállalkozó által nyújtott biztosítékból.

Az eltakarásra kerülő és utólag nem vizsgálható anyagok és munkarészek beépítése előtt Alvállalkozó nyolc nappal köteles Vállalkozót értesíteni, valamint köteles ezekről Vállalkozó részére fénykép- és videófelvételt készíteni. Amennyiben Alvállalkozó ezt elmulasztja, úgy az eltakarást követően is saját költségén köteles biztosítani a Vállalkozó számára a megtekintés lehetőségét.

Abban az esetben, ha a Vállalkozó berendezéseket bocsát Alvállalkozó rendelkezésére, ez utóbbi köteles biztosítani, hogy felhasználásuk során ezek a berendezések folyamatosan megfeleljenek a munkavédelmi, munkabiztonsági és egyéb előírásoknak: az üzemeltetői kötelezettségeket és felelősséget ebben az esetben a Vállalkozó viseli.

Alvállalkozó vállalja, hogy a szerződéses feladatai során használt munkagépei, eszközei műszaki állapota megfelelő, a biztonságos- és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre alkalmasak, az általa biztosított gépkezelők foglalkoztatása jogszerű, az adott típusra érvényes kezelői jogosítvánnyal rendelkeznek.

7.9. Szabályos foglalkoztatásra vonatkozó-, és munkavédelmi előírások

A Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem megvalósítása során Alvállalkozó által alkalmazott munkavállalókat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon kell foglalkoztatni, velük szerződést kötni, munkabérüket és a közterheket megfizetni.

Alvállalkozó köteles saját maga biztosítani a munkaerőt, ehhez fokozott gondossággal be kell tartania valamennyi alkalmazandó munkajogi, adó-, és társadalombiztosítási jogszabályt, és előírást.

Alvállalkozó kötelezi magát arra, hogy az általa foglalkoztatottakra megfelelő munkáltatói felelősségbiztosítást köt a Munka megvalósításának teljes idejére.

Alvállalkozó vállalja a hatályos egészség-, és munkavédelmi, munkabiztonsági jogszabályokban, előírásokban, a vonatkozó hatósági döntésekben, a biztonsági és egészségvédelmi tervben, valamint Vállalkozó, illetve Beruházó egyéb munkavédelmi dokumentumaiban foglaltak maradéktalan betartását.

Alvállalkozó az adott munkaterületen csak akkor kezdheti meg illetve folytathat munkát, ha ott a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei minden tekintetben – személy-, tárgyi-, környezeti tényezők – biztosítva vannak.

Ennek keretében az Alvállalkozó különösen:

– biztosítja a munkaterületre lépő személyek részére a kötelező munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást és a szükséges vizsgáztatásokat elvégzi, illetve elvégezteti,

– a munkaterületen helyszíni kockázatértékelést készít és megteszi a szükséges intézkedéseket a megállapított veszélyforrásokból adódó kockázatok elfogadható szintre történő lecsökkentésére,

– biztosítja a munkaterületre lépő személyek részére a munkakörben előforduló veszélyforrásokkal szemben a kötelezően előírt egyéni védőfelszereléseket, azok használatát és a minőségét rendszeresen ellenőrzi,

– ellenőrzi, hogy a felhasznált anyagok, eszközök, szerszámok megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek,

– biztosítja, hogy a foglalkoztatottak az időszakos kötelező alkalmassági orvosi vizsgálattal rendelkezzenek,

– rendszeresen ellenőrzi a munkahelyek alkalmasságát, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre,

– az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet írásban engedélyezi, illetve elrendeli, szükség esetén jóváhagyatja,

– a munkaterületét ellátja a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően előírt tűzoltó készülékekkel, azokat az előírt időközönként ellenőrizteti,

– munkabaleset esetén a kivizsgálást és a szükséges intézkedéseket elvégzi, illetve elrendeli. Amennyiben az Alvállalkozó a munkabaleset kivizsgálása során a Vállalkozó felelősségét valószínűsíti, haladéktalanul köteles a Vállalkozót a kivizsgálásba bevonni, ellenkező esetben semmilyen anyagi-, erkölcsi kártérítésre nem tarthat igényt a Vállalkozóval szemben.

– gondoskodik arról, hogy a munkaeszközök előirt időszakos biztonsági felülvizsgálat, érintésvédelmi vizsgálat és a megfelelő karbantartás biztosított legyen (amely érvényes a kölcsön adott és kapott eszközökre is),

– gondoskodik arról, hogy a munkaterületen az anyagtárolás, anyagmozgatás, a közlekedési utak megfeleljenek az egészséges  és  biztonságos  munkavégzés feltételeinek,

– a munkaterületén megköveteli a munkafegyelem betartását. Amennyiben Vállalkozó munkavédelemmel kapcsolatos kifogásait, utasításait Alvállalkozó 24 órán belül nem hajtja végre, úgy Vállalkozónak joga van a munkát leállítani, a munkavégzésre alkalmatlan dolgozót a munkaterületről akár véglegesen is kitiltani, a munkavédelmi hiányosságokat Alvállalkozó költségére megszüntetni, mindez azonban nem mentesíti az Alvállalkozót a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok betartására irányuló kötelezettsége és ennek jogkövetkezményei alól.

Alvállalkozó fentiekben felsorolt kötelezettségének megszegésével akár a Beruházónak, vagy Vállalkozónak, akár harmadik személynek okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Ezen felül az Alvállalkozó a kötelezettségének megszegésével összefüggésben keletkezett hatósági döntésekben meghatározott bírságokat, büntetéseket és intézkedéseket viselni köteles, függetlenül attól, hogy ki ezek tényleges címzettje.

7.10. További szub-alvállalkozó igénybevétele az Alvállalkozó által

Alvállalkozó köteles minden olyan személyt Vállalkozónak jóváhagyásra előzetesen írásban bejelenteni, aki (amely) Alvállalkozó teljesítésében közvetlenül (Alvállalkozóval közvetlen szerződéses kapcsolatban állva) vagy közvetve (a szerződéses lánc további szintjein elhelyezkedve) közreműködik, ideértve különösen a szub-alvállalkozó kivitelezőket.

A Szerződés teljesítésében szub-alvállalkozó kizárólag Vállalkozó előzetes írásbeli jóváhagyása esetén működhet közre. A jóváhagyás megtagadását Vállalkozó nem köteles indokolni. Vállalkozó a munkavégzés során is jogosult arra utasítani az Alvállalkozót, hogy a teljesítésében közreműködő Szub-Alvállalkozót haladéktalanul cserélje le, vagy a munkaterületről időlegesen vagy véglegesen távolítsa el. A Vállalkozót a fenti utasításadások során indokolási kötelezettség nem terheli, Alvállalkozó az utasításnak köteles haladéktalanul eleget tenni.

Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a Szerződés teljesítésében csak a Vállalkozó részére bejelentett és általa írásban jóváhagyott, írásbeli szerződéssel rendelkező szub-alvállalkozó működhet közre; a munkaterületre csak ilyen szub-alvállalkozó léphet.

Amennyiben az Alvállalkozó a Vállalkozó hozzájárulása nélkül vesz igénybe szub-alvállalkozót, vagy a szerződéseiben nem rögzíti a jelen pontban meghatározott követelményeket, az súlyos szerződésszegésnek minősül.

Alvállalkozó – a Vállalkozó hozzájárulása esetén is – az igénybe vett szub-alvállalkozók, szervezetek tevékenységéért, mulasztásáért sajátjaként felel. Az Alvállalkozó jótáll azért, hogy a bevont szub- alvállalkozó rendelkezik minden olyan képesítéssel, engedéllyel, és jogosultsággal, amellyel Alvállalkozó maga is rendelkezik és/vagy amely a feladat teljesítéséhez szükséges.

Az Alvállalkozó köteles továbbá a további alvállalkozói szerződéseiben előírni, hogy

– a Munkák során a Vállalkozó jogosult ellenőrizni bármelyik szub-alvállalkozóra vonatkozóan a munka- tűz- és környezetvédelmi előírások maradéktalan betartását,

– valamint azt, hogy a Vállalkozó által tartott helyszíni ellenőrzés során az Alvállalkozó köteles – a jelen Szerződés mellékletét képező – helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv aláírására.

7.11. Vállalkozó és Alvállalkozó az Alvállalkozói szerződés megkötésével műszaki ütemtervet határoz meg, melynek betartása Alvállalkozó kötelezettsége.

Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó utasításai szerint felfüggeszteni az Alvállalkozói Munkarész vagy annak bármely része további kivitelezését annyi időre és oly módon, ahogy azt a Vállalkozó szükségesnek tartja, és köteles az ilyen felfüggesztés folyamán megfelelően védeni és biztosítani az alvállalkozói munkarészt vagy annak érintett részét  oly mértékben,  ahogy az a Vállalkozó véleménye szerint szükséges. Felfüggesztés esetén Alvállalkozó jogosult a kivitelezési határidő időarányos hosszabbítását kezdeményezni.

A szerződés szerinti munkák elvégzését követő közös bejárás alapján Felek megállapítják a szerződésszerű teljesítést, amelyre vonatkozóan Vállalkozó kiadja a végteljesítésre vonatkozó teljesítés igazolást. Vállalkozó kérésére Alvállalkozó köteles ezen a műszai átadás-átvételen közreműködni és a hiánypótlási munkákat az ott megadott határidőben elvégezni

8. Többlet- és pótmunkák

8.1. Alvállalkozó kijelenti, hogy az előzetesen egyeztetett, általa jól megismert műszaki tartalom alapján az Alvállalkozói Szerződésben meghatározott munkák kivitelezéséhez véleménye szerint semminemű többletmunkára nincs, illetve nem lesz szükség.

8.2. A kivitelezés során esetlegesen felmerülő többletmunkák az Alvállalkozói Szerződésben megállapított díjazással kiegyenlítettnek tekintendő. Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés hatálya alatt többletmunkának tekintik a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó, vagy abban nem kellő mértékben felvett munkát, illetve a műszaki szükségességből felmerülő munkát. Nem számolható el többlet költségként olyan munka, mely a Szerződéses Ár meghatározásának alapját képező tervek, műszaki, technológiai és egyéb leírások, rendelkezésre álló szakhatósági nyilatkozatok, engedélyek bármelyikében szerepelt, arra utalás volt, továbbá az egyeztető tárgyalások során meghatározásra került.

8.3. Vállalkozó jogosult pótmunkák elrendelésére. Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés hatálya alatt pótmunkának tekintik valamennyi jelen Szerződésben és annak mellékleteiben nem rögzített, utólag megrendelt, tervmódosítás folytán felmerült munkát, amelynek elvégzésére Alvállalkozó kizárólag a Felek által kölcsönösen elfogadott és aláírt pótmunka szerződés alapján jogosult és köteles, míg Vállalkozó kizárólag az így elrendelt pótmunka megfizetésére köteles. Pótmunka felmerülése esetén Felek az Alvállalkozói Szerződésben és mellékleteiben szereplő egységárakat veszik alapul. Amennyiben olyan munka válik szükségesé, mellyel kapcsolatban az Alvállalkozói Szerződés és mellékletei nem tartalmaznak egységárakat, úgy Alvállalkozó köteles 3 munkanapon belül megadni ajánlatát Vállalkozó felé. A pótmunkákat Vállalkozó írásban köteles elrendelni. Alvállalkozó csak írásban elrendelt pótmunkák kivitelezésére kötelezhető, illetve csak írásban elrendelt pótmunka elvégzésére jogosult. Minden olyan, az Alvállalkozó által elvégzett munka, melyre vonatkozóan nincs írásos pótmegbízás, az Alvállalkozói Szerződésben megállapított díjazással kiegyenlítettnek tekintendő.

8.4. Pótmunka elrendelése esetén is – külön megállapodás hiányában – a Szerződésben meghatározott feltételeket kell kötelező tekintettel figyelembe venni.

8.5. Pótmunka elrendelése esetén Felek minden esetben felülvizsgálják,  hogy a pótmunka okoz-e határidő módosítást, amennyiben igen, úgy annak mértékét Felek közösen határozzák meg, figyelembe véve a létesítmény Vállalkozó által kitűzött határidőit.

8.6. Amennyiben Alvállalkozó álláspontja szerint a szerződés teljesítéséhez olyan többletmunka elvégzése szükséges, amely vonatkozásában az Alvállalkozó költségek megtérítésére tarthat igényt a Szerződés rendelkezései szerint, úgy az érintett költségek szükségszerű felmerüléséről való tudomásszerzést követő 15 napos jogvesztő határidőn belül köteles az Alvállalkozó költségigényét írásban, részletesen elszámolással alátámasztva benyújtani Vállalkozó részére.  A kérelemben Alvállalkozó köteles részletesen ismertetni azon körülményeket, indokokat, amelyek bizonyítják, az adott többletköltségek felmerüléséről való tudomásszerzés időpontját, valamint azt, hogy a többletköltségek felmerülésével a szerződéskötés időpontjában az Alvállalkozó szakkivitelezőtől elvárható kellő gondosság mellett sem számolhatott. A kérelemhez csatolni kell a fentieket bizonyító minden releváns dokumentumot. Az átadás-átvétel lezárását követően Alvállalkozó e pont szerinti költség elszámolása iránti kérelmet/igényt nem nyújthat be.

9. Szerződéses Ár, Fizetési feltételek

9.1. Szerződéses ár az Alvállalkozói munkarész kivitelezésére vonatkozó tételes egységár és/vagy átalány ár, mely az Alvállalkozói Szerződésben kerül meghatározásra. A Szerződéses Ár magában foglalja mindazon munkákat – ideértve az összes elvégzett többletmunkát is – és azok költségeit, amelyek a Szerződésben rögzítetteknek megfelelően az Alvállalkozási Szerződésben, a vonatkozó tervekben és azokhoz kapcsolódó hatósági engedélyekben, a Műszaki Előírásokban megfogalmazottak szerint az Alvállalkozói Munkarész megvalósításához, rendeltetésszerű használatához és az Alvállalkozói Szerződésben megfogalmazott feltételek teljes körű teljesítéséhez szükséges a műszaki előírások szerinti legmagasabb minőségi szinten.

A fix egyösszegű, átalányár kikötése esetén a szerződésben foglalt Szerződéses Ár a befejezési határidőre prognosztizált átalányár, amely a Szerződés szerinti teljesítésig változatlan marad. A Szerződéses Ár a műszaki tartalom és a kiviteli tervdokumentációban foglalt munkák komplett megvalósításának teljes költségét tartalmazza, utólagos számszaki, mennyiségi- és műszaki észrevételekre való hivatkozással az ár és egységár, valamint határidő nem módosítható.

A tételes költségvetésű, elszámolású szerződéses ár esetén a végleges Szerződéses Ár az elvégzett munka utólagos tételes felmérése alapján kerül meghatározásra az előzetesen elfogadott egységártáblázat nettó árai és a ténylegesen felmért, elfogadott munkamennyiség figyelembevételével. Az egységárak a szerződés teljesítéséig változatlanok maradnak, azokat sem a pótlólagos megrendelések, sem az elhagyott munkarészek nem módosítják.

9.2. Alvállalkozó számlát Vállalkozó által leellenőrzött és leigazolt teljesítésigazolás alapján (1. számú melléklet) nyújthat be. A teljesítésigazolás érvényességének feltétele, hogy a kijelölt helyen, együttesen tartalmazza a Vállalkozó és az Alvállalkozó által feljogosított személyek eredeti sajátkezű aláírását. A leigazolt teljesítést igazoló jegyzőkönyv egy eredeti példányát mindenkor a számlához kell mellékletként csatolni, ennek elmulasztása esetén Vállalkozó jogosult a számla befogadását elutasítani. Az elvégzett teljesítésekre vonatkozó számlát Alvállalkozó köteles a Vállalkozó székhelyére postai úton vagy személyesen eljuttatni.

Felek rögzítik, hogy sem a rész-, sem a végszámlák leigazolása nem szűnteti meg Alvállalkozó jótállási/szavatossági kötelezettségeit és nem zárja ki Vállalkozó jótállási/szavatossági jogainak érvényesítését.

9.3. Vállalkozó egy esetleges késedelmes fizetés esetén a Ptk. 6:155-§ val megegyező késedelmi kamat megfizetésére kötelezhető a késedelmes napokra vonatkozóan.

9.4. A végszámlához tartozó teljesítésigazolás Vállalkozó általi kiadásának feltétele a Szerződésben és mellékleteiben meghatározott munkák Vállalkozó részére történő sikeres átadás – átvételének lezárása, illetve a 12.2 pontban meghatározott dokumentumok Vállalkozó részére történő hiánytalan átadása. Vállalkozónak joga van elutasítani a végszámlához tartozó teljesítésigazolás kiadását mindaddig, amíg ezen feltételek maradéktalanul nem teljesülnek.

9.5. Felek megállapodnak, hogy a számla beérkezésének postai kézbesítés esetén a postai küldemény átvételének időpontja, illetve személyes kézbesítés esetén a beérkezés iktatásának dátuma számít.

9.6. Alvállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmében köteles a teljesítéstől számítottan a jogszabályban rögzített határidőn belül az igazolt munkára vonatkozó számláját kiállítani és Vállalkozónak átadni.

9.7. Az Alvállalkozó köteles megóvni, mentesíteni és kártalanítani a Vállalkozót minden igénnyel és peres eljárással kapcsolatban, amely bármely szabadalmi jog, védjegy, védett név vagy más védett jogok megszegése miatt merül fel bármely berendezés, anyag tekintetében, amelyet az Alvállalkozói Munkarészhez vagy azzal kapcsolatban használnak, valamint minden azok vonatkozásában vagy azokkal kapcsolatban felmerülő összes kár, költség, teher és kiadás tekintetében.

9.8. Alvállalkozó jótáll azért, hogy minden általa teljesített szolgáltatás harmadik személyek jogaitól mentes. Ellenkező esetben szerződésben köteles megállapodni a szerzőkkel, hogy az említett jogátruházásra képes legyen. Alvállalkozó mentesíti Vállalkozót harmadik személyek minden olyan igényétől, amelyet ők a Vállalkozóval szemben az Alvállalkozó által nyújtott szolgáltatásokkal történő jogsértések miatt támasztanak.

9.9. A Vállalkozó az Alvállalkozó felé jogosult azokat az igazolt és bizonyított költségeket továbbhárítani, melyek az Alvállalkozó feladatkörében jelentkeztek és melyeket a Vállalkozó fizetett meg az Alvállalkozó helyett. Ezeket a költségeket a Vállalkozó jogosult az Alvállalkozó részére tovább számlázni és annak összegét az Alvállalkozó számlájából kompenzálás útján kiegyenlíteni.

9.10. Vállalkozó a számla kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles Alvállalkozó szabályszerűen benyújtott és esedékes számláját kiegyenlíteni az Alvállalkozó számláján feltüntetett bankszámlaszámra történő átutalással. Kifizetési napnak Vállalkozó bankszámlájának a számla összegével történő megterhelésének napja minősül.

9.11. A Vállalkozó jogosult bármely, az Alvállalkozóval szemben fennálló, lejárt követelését az Alvállalkozó számlakövetelésével szemben beszámítás útján kompenzálni a számlakiegyenlítések alkalmával, de köteles a kompenzáció tényét az Alvállalkozóval közölni.

9.12. Vállalkozó hozzájáruló nyilatkozata-, illetve az Alvállalkozási Szerződés eltérő rendelkezése hiányában Alvállalkozó nem engedményezheti, illetve faktoráltathatja a jelen Szerződés tárgyát képező megrendelésből eredő követelését sem részben, sem egészben. Vállalkozó azonban megfelelő indok nélkül – amennyiben az Vállalkozó jogát, érdekét nem sérti – nem tagadhatja meg Alvállalkozó engedményezési és faktorálási szándékát.

10. A Szerződés teljesítésének biztosítékai

10.1. Jóteljesítési garancia

A teljesítési időszakra Vállalkozó Jóteljesítési garancia címén a számlákból az Alvállalkozói szerződésben rögzített %-ot (Szerződéses Árra vetítve) visszatart.

Az Alvállalkozó a Jóteljesítési garanciát a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésének biztosítására, a Vállalkozó kötbér- és a kötbéren felül érvényesített kárigényeinek fedezetére nyújtja. Az Alvállalkozó nem szolgáltathat olyan Jóteljesítési garanciát, amely a Vállalkozó feltétel nélküli igényérvényesítését korlátozná.

A Jóteljesítési garancia Szerződéses Árhoz viszonyított százalékos mértékben kerül rögzítésre, és a részszámlák és a végszámla összegéből kerül levonásra.

Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Jóteljesítési garancia összege is ennek megfelelően növekszik.

Amennyiben a Vállalkozó az Alvállalkozó által felé benyújtásra bekerülő bármely számlából a jelen rendelkezések szerinti garancia összegét bármilyen okból nem tudja visszatartani, az Alvállalkozó köteles a vonatkozó visszatartással érintett számla Vállalkozó általi kiegyenlítésétől számított 8 napon belül a Jóteljesítési garancia összegét a Vállalkozó részére átutalás útján megfizetni.

A Jóteljesítési garancia halmozott összege a Projektelem Alvállalkozó általi, Vállalkozó részére történő sikeres átadás-átvételének lezárását követően Vállalkozó részére benyújtott Alvállalkozói végszámla Vállalkozó általi maradéktalan megfizetésének időpontjában szabadul fel, amennyiben a teljesítés szerződés szerint történt.

Amennyiben a Szerződés szerinti teljesítés Vállalkozó által megállapítható, úgy Vállalkozó egy, a jelen Szerződés mellékleteként csatolt teljesítésigazoló jegyzőkönyvet állít ki a jóteljesítés címén, Alvállalkozó részére kifizethető összeg feltüntetésével. Ezt a teljesítésigazolást mindkét Félnek alá kell írnia, és ezt a dokumentumot – további melléklet és számla nélkül – Alvállalkozó köteles eljuttatni Vállalkozó részére (a számlázásnál szabályozottak szerint).

Amennyiben az Alvállalkozói Szerződésben másképp nem került rögzítésre, a jóteljesítési garanciára visszatartott összeg nem váltható meg bankgaranciával.

A Vállalkozó jogosult  a Ptk. 6:49 (1) bekezdése alapján az Alvállalkozóval szemben fennálló pénzkövetelését a Jóteljesítési garancia összegéből beszámítással kielégíteni.

A Jóteljesítési garancia biztosítására visszatartott összeg után a Vállalkozó kamatot nem fizet.

Amennyiben a teljesítés az Alvállalkozónak felróható okból meghiúsul, a Jóteljesítési garancia teljes összege a Vállalkozót illeti meg. Az Alvállalkozónak felróható meghiúsulás a Vállalkozót – az előbbiekben rögzítetteknek megfelelően – feljogosítja a Jóteljesítési garancia igénybevételére, bankgarancia esetén annak teljes összegének lehívására is.

10.2. Jótállási és szavatossági garancia

Alvállalkozó az Alvállalkozói Szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a Szerződésben foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállási és szavatossági időszak lejártát követő 30. napig Vállalkozó Jótállási és szavatossági garancia címén – amennyiben az Alvállalkozói szerződés másként nem rendelkezik – a Szerződéses Ár Alvállalkozói szerződésben rögzített %-át visszatartja.

Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Jótállási és szavatossági garancia összegét ennek megfelelően

– a Szerződés módosításának dátumától számított 5 napon belül – ki kell egészíteni.

A Jótállási és szavatossági garanciára visszatartott összeg Vállalkozó általi kifizetésére kizárólag a tárgyi projekt jótállási időszakának lezárására irányuló, Megrendelő bevonásával történő utó- felülvizsgálati eljárás lezárását követően kerülhet sor. Amennyiben az utó-felülvizsgálat sikeresen lezárult, úgy Vállalkozó egy, a jelen Szerződés mellékleteként csatolt teljesítésigazoló jegyzőkönyvet állít ki a jótállás címén Alvállalkozó részére kifizethető összeg feltüntetésével. Ezt a teljesítésigazolást mindkét Félnek alá kell írnia, és ezt a dokumentumot – további melléklet és számla nélkül – Alvállalkozó köteles eljuttatni Vállalkozó részére (a számlázásnál szabályozottak szerint).

A Jótállási és szavatossági garancia biztosítására visszatartott összeg után a Vállalkozó kamatot nem fizet.

Felek rögzítik és elismerik, hogy az Alvállalkozó által nyújtott bankgarancia, a Vállalkozónak azon igényét biztosítja, hogy Alvállalkozó szerződésszegése esetén a Vállalkozó a szerződésszegéssel kapcsolatban felmerült kötbér és egyéb kárigényét gyors és egyszerű eljárás keretén belül érvényesíthesse.

Ennek megfelelően az Alvállalkozó – a bankgaranciának az alapjogviszonytól független természetét elismerve – kijelenti, hogy a bankgarancia lehívásának/felhasználásának előzetes letiltását, vagy bármely egyéb módon történő megakadályozását vagy korlátozását a bankgaranciát nyújtó pénzintézet felé nem kezdeményezi, továbbá ezzel összefüggésben Alvállalkozó kifejezetten lemond a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 103. § (1) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés kezdeményezésére irányuló jogáról.

A Jótállási és szavatossági garancia céljából visszatartott összeg bankgaranciával történő megváltásával kapcsolatban Vállalkozó jogosult egyoldalú döntést hozni, azaz Vállalkozó jogosult egyoldalúan dönteni arról, hogy Alvállalkozó a jótállási visszatartást megválthatja-e bankgaranciával, vagy sem. Alvállalkozó ezt a Vállalkozói döntést nem vitathatja, köteles elfogadni.

Amennyiben Vállalkozó úgy dönt, hogy Alvállalkozó a visszatartás tekintetében jogosult bankgaranciát benyújtani, úgy a visszatartás – a Vállalkozóval történt előzetes egyeztetéseket követően – megváltható egy Vállalkozó által elfogadott, I. osztályú bank által kiállított, Vállalkozó, illetve a Vállalkozó számlavezető bankja által elfogadott szövegezésű, feltétel nélküli bankgaranciával – vagy Vállalkozói döntéstől függően fedezeti bankgaranciával.

Jótállási körbe tartozó munkák felmerülése esetén Vállalkozó írásban értesíti Alvállalkozót, aki köteles a felmerülő munkákat haladéktalanul, a Vállalkozóval egyeztetett időpontig, saját költségén elvégezni.

Alvállalkozó hibás teljesítése alapján a Vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait az Alvállalkozóval szemben, amíg a Vállalkozó a Megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik.

A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak, vagy jelentősebb részének kicserélése, illetve a munkával elérhető eredmény újbóli teljesítése esetén a kicserélt dologra (dologrészre), kijavítás esetén a kijavított dologra (dologrészre), a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Amennyiben Alvállalkozó a Vállalkozói értesítést követően a munka elvégzését nem vállalja, illetőleg nem, vagy nem megfelelő módon végzi el, Vállalkozónak joga van a munkákat Alvállalkozó költségére és felelősségére elvégezni, vagy Alvállalkozón kívül álló harmadik személlyel elvégeztetni.

Fentiek alól kivételt képeznek azon esetek, amikor a hiba természete azonnali intézkedést igényel, mert élet és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet – és ezt az Alvállalkozó az e-mailes értesítés alapján nem kezdi meg haladéktalanul, úgy Vállalkozó jogosult azonnali intézkedésre és a keletkező költségek Alvállalkozóra történő terhelésére.

Vállalkozó jogosult a Ptk. 6:49. § (1) bekezdése alapján az Alvállalkozóval szemben fennálló pénzkövetelését a Jótállási és szavatossági garancia összegéből beszámítással kielégíteni.

A jótállási időszak alatt Megrendelő jogosult utó-felülvizsgálati bejárásokat összehívni, mely bejárásokon – igény esetén – Alvállalkozó köteles egy döntéshozatalra jogosult képviselővel megjelenni. A bejárásokat Megrendelő hívja össze, az érintett Alvállalkozókat Vállalkozó értesíti ki.

10.3. Garanciális igények kezelése

Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvétel utáni garanciális igények felmerülése esetén valamennyi garanciális bejelentés megtétele és annak kezelése a Vállalkozó által írásban közölt eljárási rend szerint történik.

Az Alvállalkozó ezúton nyilatkozza, hogy:

– az Alvállalkozói szerződésben foglalt munkákkal kapcsolatosan felmerülő garanciális ügyeket, az azokhoz tartozó esetleges levelezéseket az Alvállalkozói szerződésben meghatározott e-mail cím felhasználásával intézi;

– Alvállalkozó az általa meghatározott e-mail cím útján fogadja és küldi a garanciális ügyekkel kapcsolatos üzeneteket;

– Alvállalkozó az e-mail útján hozzá érkező, fogadott üzeneteket kézbesített üzenetnek fogadja el, az abban foglaltakkal kapcsolatban érdemben intézkedik a Vállalkozó által megadott határidőn belül;

– Felek vállalják, hogy amennyiben az e-mail címük megváltozik, úgy azt előzetesen bejelentik a másik fél felé írásban, az új cím megadásával együtt.

Felek rögzítik, hogy az Alvállalkozó által megadott e-mail cím pontatlanságából, megváltozását követően elmaradó jelentési kötelezettség elmulasztásából eredő erkölcsi és anyagi károkért Alvállalkozó teljes körű felelősséggel tartozik Vállalkozó felé és az ebből származó költségek és károk Vállalkozó által levonhatóak a Jóteljesítési/Jótállási és szavatossági garanciák összegéből.

A jótállási időszak és a szavatossági időszak egész ideje alatt  az Alvállalkozói Munkarész a Megrendelő/Építtető birtokában van és annak szakszerű üzemeltetéséről és/vagy fenntartásáról is ő gondoskodik, de az Alvállalkozónak ki kell javítania és/vagy helyre kell állítania minden hibát, hiányosságot tönkrement részt stb., amelyre a Vállalkozó utasítja az Alvállalkozót. Ha valamilyen hiba jelentkezik, vagy kár előfordul, a Vállalkozó vagy az üzemeltető azonnal értesíteni köteles erről az Alvállalkozót, előírva a javítás határidejét.

10.4. Jótállási időszak

A “Jótállási Időszak” kifejezésen az Alvállalkozói Szerződésben megnevezett és az Alvállalkozó által vállalt jótállási időszakot kell érteni, a következő időpontoktól számítva:

a) az Alvállalkozói Munkarész, vagy valamely kivitelezési szakasza, illetve része tényleges befejezése időpontjától, melyet Vállalkozó leigazolt, vagy

b) a Vállalkozó által kiadott több igazolás esetén, minden igazolás megfelelő dátumától számítva. Jótállási és az “Alvállalkozói Munkarész” kifejezést a Jótállási időszak vonatkozásában ennek megfelelően kell értelmezni.

c) A Jótállási időszakba nem számít be, és azt meg kell növelni azzal az időtartammal ameddig az Alvállalkozói Munkarész nem használható olyan hiba, vagy kár miatt, amiért az Alvállalkozó a felelős.

d) A Jótállási Időszak időtartamát az Alvállalkozói Szerződés rögzíti.

Az Alvállalkozó a Jótállási Időszakon túlmenően a Jótállási Időszak lejártát követő – az Alvállalkozói Szerződésben rögzített időszakra Szavatossági garanciákkal biztosított szavatosságot vállal (Szavatossági Időszak).

11. Hibás teljesítés, szerződésszegés szankciói

11.1. Hibás teljesítés

Alvállalkozó kiemelten felel azért, hogy az elvégzett munkák megfelelnek a vonatkozó magyar jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai előírásoknak, illetve, amennyiben az Alvállalkozói Szerződés így rendelkezik a Megrendelővel kötött szerződéses megállapodásoknak. Alvállalkozó hibásan teljesít, ha a munkát nem megfelelő mennyiségben, minőségben végzi.

Hibás teljesítés esetén Alvállalkozó a Vállalkozó felszólítására köteles a hiba kijavítását haladéktalanul megkezdeni, és a Vállalkozó által megjelölt határidőn belül teljes körűen befejezni.

Amennyiben Alvállalkozó a hiba javítását megtagadja, nem kezdi meg, a hiba javítását nem megfelelő minőségben, mennyiségben végzi, vagy határidőben nem fejezi be, úgy Vállalkozó jogosult a hiányosságok vagy károk elhárítását vagy saját maga, vagy harmadik személy által elvégezni vagy elvégeztetni, Alvállalkozó költségére és felelősségére, az Alvállalkozó által nyújtott garancia, illetve bankgarancia terhére, annak arányos igénybevétele mellett.

Amennyiben a hiányosságok helyrehozása miatt többletköltségek lépnek fel, (pld. más vállalkozók teljesítései, tervmódosítások, pótlólagos ellenőrzési feladatok, szanálások, stb.) akkor ezek a költségek is Alvállalkozót terhelik. Ez vonatkozik a hiányosságból eredő későbbi közvetett károkra is.

Amennyiben a hibás teljesítéssel kapcsolatos elhárítási költségek tekintetében a Felek között vita van, a Vállalkozó által megadott költséget kell irányadónak tekinteni mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet ettől eltérően nem rendelkezik.

11.2. Szerződésszegés szankciói

Az Alvállalkozó szerződésszegést követ el, amennyiben az adott Alvállalkozói Munkarész teljesítésére a Szerződésben meghatározott határidők tekintetében késedelembe esik, valamint a Szerződés szerinti kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen, hibásan, hiányosan teljesíti.

Az Alvállalkozó a Szerződés hatálya alatt keletkező kötelezettségeinek megszegéséért is felelős. Az Alvállalkozó a Szerződéses teljesítése során érvényes jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni.

11.2.1. Késedelmi kötbér

Amennyiben az Alvállalkozó az Alvállalkozási Szerződés vonatkozásában bármilyen határidő vonatkozásában – olyan okból, amelyért felelős – késedelembe esik, késedelmi kötbér fizetésére köteles, melynek napi mértéke a Szerződéses Ár 1%-a. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt feladatok tényleges befejezésének időpontjáig.

A késedelmi kötbér alapja a befejezési véghatáridő tekintetében a Szerződéses Ár, illetve részhatáridő tekintetében az elmulasztott részhatáridőkhöz tartozó, az Alvállalkozási Szerződésben rögzített munkatétel nettó ellenértéke.

A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt befejezési vég- és/vagy részhatáridő és az egész Projektre, vagy az Alvállalkozási Szerződésben rögzített rész tekintetében kiadott műszaki átadás-átvétel szerinti tényleges befejezési időpontig.

Amennyiben az Alvállalkozó nem tartja be a tervezési hibák kijavítására, a kivitelezési hiányok pótlására a Vállalkozó által előírt határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a javítási, pótlási késedelemmel érintett nettó munka ellenértéke, mértéke 1% minden késedelmes napra számítva.

Amennyiben az Alvállalkozó nem tartja be kivitelezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a műszaki bejárási/utóellenőrzési eljárás során rögzített határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a hibakijavítás és hiánypótlás jegyzőkönyvben vagy utólagos költségbecslés alapján megállapított nettó ellenértéke, mértéke 2 % minden késedelmes napra számítva, azzal, hogy a késedelemmel érintett 8. (nyolcadik) naptól a mértéke 1 %.

A késedelmi kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Szerződéses Ár 10 %-át.

A késedelmi kötbér esedékessé válik a késedelem megszűnésekor, de legkésőbb a késedelmi kötbér maximuma elérésének napján.

11.2.2. Hibás teljesítési kötbér

Az Alvállalkozó a tervezési/kivitelezési feladatok hibás teljesítése esetén, abban az esetben, ha az Alvállalkozó a feltárt hibákat a Vállalkozó felhívására nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a megállapított határidőre, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Vállalkozónak. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett munkarész nettó értékének 10 %-a.

Az Alvállalkozó hibás teljesítése esetén, vagyis amennyiben az Alvállalkozó a műszaki átadás- átvételi eljárás során a hiba/hiánylistában rögzített hibákat a Vállalkozó felhívása ellenére nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a műszaki átadás-átvételi eljárás során megállapított határidőre, vagy a műszaki átadás-átvételi eljárás során rögzített hiba nem javítható, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Vállalkozónak. A kötbér alapja a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a teljes nettó Szerződéses Ár, a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hiba esetén a hibás munkarészre eső nettó Szerződéses Ár 15 %-a. Alvállalkozó hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a hiba javítható, vagy nem javítható.

Az Alvállalkozó fenti pontok szerinti hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettsége ugyanazon hibára a késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget kizárja.

A hibás teljesítési kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a nettó Szerződéses Ár 15 %-át. A hibás teljesítési kötbér esedékessé válik a hibás teljesítés felmerülése utáni első naptól.

Amennyiben az Alvállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségeit nem teljesíti, a Vállalkozó a hibás teljesítési kötbért érvényesíthet a jótállás, szavatosság körében kiküszöbölésre nem került hibák miatt.

A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér maximumának elérése esetében a Vállalkozó jogosult a Szerződéstől elállni.

11.2.3. Meghiúsulási kötbér

Az Alvállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni:

– ha a Szerződés teljesítése – olyan okból, amelyért az Alvállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki – részlegesen vagy teljesen meghiúsul,

– ha az Alvállalkozó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja,

– ha olyan ok miatt, amelyért az Alvállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki – különösen szerződésszegése esetén – a Vállalkozó eláll vagy felmondja a Szerződést vagy annak egy részét. Az elállás, felmondás nem érinti az Alvállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét.

A Vállalkozó érvényesítheti a meghiúsulási kötbért meghaladó kárát.

A meghiúsulási kötbér mértéke, amennyiben a Szerződés tárgyának egésze vagy egy része vonatkozásában következett be a meghiúsulás, illetve a ki nem mentett alvállalkozói felelősség miatt az elállás, felmondás, a Szerződéses Ár, illetve az adott rész Szerződéses Árának 15 %-a. Amennyiben a meghiúsulás, megtagadás csak egy adott munkarészt érint, részleges meghiúsulás esetében az el nem végzett munka nettó értékének 15%-a.

A meghiúsulási kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a nettó Szerződéses Ár 20 %-át.

A Vállalkozó igénybejelentése, amelyben a meghiúsulás kötbér jogalapját és összegét megjelöli, esedékessé teszi a meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget.

Meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett, amennyiben a Szerződés vagy annak valamely része (részleges meghiúsulás) azért hiúsul meg, mert a Vállalkozó a hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér maximuma miatt a Szerződéstől eláll, vagy a Szerződést felmondja, hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér felszámítására nincs lehetőség.

11.2.4. Kötbérre vonatkozó közös szabályok

Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben olyan okból, melyért felelős, megszegi a Szerződést, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján kötbért fizet Vállalkozó részére.

Az Alvállalkozó a kötbérfizetési kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha szerződésszegésért való felelősségét a Ptk. 6:142. §-a alapján kimenti.

A kötbér késedelmes megfizetése esetén az Alvállalkozó a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles.

Az Alvállalkozó a felszámolási, csődeljárás kezdeményezéséről haladéktalanul köteles a Vállalkozót írásban tájékoztatni.

Vállalkozó, amennyiben az Alvállalkozóval szemben felmerült kötbérkövetelése, lejárt pénzkövetelése van, azt jogosult beszámítani a Szerződéses Árba (kötbérköteles részhatáridők esetén a részszámla összegébe), illetve jogosult elszámolni a Jólteljesítési garancia terhére.

Alvállalkozó a kötbért Vállalkozó írásbeli felszólítását követő 5 munkanapon belül köteles megfizetni, amennyiben Vállalkozó kötbér követelése meghaladja a még ki nem fizetett és Alvállalkozó által már elvégzett munkák, valamint a Vállalkozó részére bocsátott egyéb biztosítékok ellenértékét.

A teljesítés meghiúsulása, késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a Vállalkozó érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát (új Alvállalkozó megbízása, a munka meggyorsítása, többletköltségek, elmaradt bevételek stb.) is az Alvállalkozóval szemben. Műszaki átadás-átvétel esetén Vállalkozó jelen pont alapján esetleges kötbérigénye érvényesítésére időkorlát nélküli jogfenntartással él.

12. Átadás-átvétel

12.1. Előteljesítés

Előteljesítésre Alvállalkozó külön előteljesítés elfogadására irányuló kérelme alapján, és Vállalkozó kifejezett elfogadó nyilatkozatával van lehetőség, amely azonban nem teremt alapot a Szerződéses Ár módosítására.

12.2. Készre jelentés

A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele, hogy az Alvállalkozó készre jelentéskor a vállalkozó részére 1 példányban papír alapon és elektronikus formában megküldje a következő dokumentumokat:

– Megvalósulási Tervet, (az adott készültségi állapotnak és a műszaki követelményeknek megfelelő részletezettséggel),

– Minősítési Dokumentációt,

– üzemeltetési és kezelési/ karbantartási kézikönyvet;

– szervizkönyvet

– szoftverek vonatkozó, azok felhasználását biztosító, egyéb dokumentumokat;

– az oktatás, betanítás elvégzésére vonatkozó igazolást; továbbá a

– a magyar jogszabályok, hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások szerinti dokumentációkat magyar nyelven.

Az Alvállalkozó kötelezettsége, hogy felhívásra a felhívásban foglaltaknak megfelelőn kijavítsa és ismételten az előírások szerint benyújtsa a dokumentációkat.

A Vállakozó megállapíthatja a műszaki átadás-átvételi eljárás eredménytelenségét, ha az Alvállalkozó által készre jelentéskor átadott dokumentációk nem megfelelőnek minősülnek, egyben a Vállakozó felhívja az Alvállalkozót arra, hogy a dokumentációk megfelelő elkészítése után tegye meg újra a készre jelentését.

12.3. Teszt és próbaüzemi eljárások a (rész)műszaki átadás-átvétel során

Alvállalkozó feladata a Fővállalkozási Szerződés előírásainak megfelelő teszt és próbaüzemi eljárások lefolytatása, annak költségeit és kockázatait az Alvállalkozó viseli. Valamennyi tesztet, eljárást – amennyiben a Vállalkozó, illetve Megrendelő utasításai másképp nem rendelkeznek -, a Szerződés mellékletét képező műszaki követelményekben megjelölt módszerekkel kell lefolytatni.

A sikeres teszt és próbaüzemi eljárás a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának feltétele.

Alvállalkozónak kell elkészíteni magyar nyelven a teszt(ek)hez és a próbaüzem(ek)hez szükséges valamennyi dokumentumot (használati utasítás, műszaki leírás stb.).

12.4. Műszaki átadás-átvételi eljárásról készített jegyzőkönyv

A műszaki átadás-átvételi eljárásról – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a releváns tényeket, körülményeket, így különösen:

– az átadás-átvételre meghívott és nyilatkozattételre jogosultak, kötelezettek nyilatkozatait,

– az  eljárás  során  észlelt  esetleges  hibákat,  hiányosságokat,  a  hibák  kijavításának határidejét, az Alvállalkozó ezekkel kapcsolatos nyilatkozatait, észrevételeit,

– az Alvállalkozó által az átadás-átvétel során átadott műszaki dokumentáció listáját és elvégzett   tesztekre,   vizsgálatokra   vonatkozó   dokumentumokat   (tervek,   mérési jegyzőkönyvek,  a  teszt  és  próbaüzemi  eljárások  dokumentumai,  tanúsítványok, használati, kezelési útmutatók, karbantartási, kezelési utasítások, stb.),

– a  Vállalkozó  által  érvényesíteni  kívánt jótállási,  szavatossági  igényeket,  esetleges minőségi hibák miatti igénybejelentést,

– az eljárás sikerességét vagy sikertelenségét, javaslata alapján,

– a Vállalkozó nyilatkozatát a munkák átvételére vagy elutasítására vonatkozóan, az átvétel esetleges megtagadásának okait,

– a jótállási idő kezdetét és végét,

12.5. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása, átadás-átvételi igazolás

Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésekor átadja az Alvállalkozó részére arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a Projekt/elem, illetve Létesítmény/elem hiba és hiánymentesen elkészült-e, továbbá átadja a műszaki átadás-átvételi eljárást lezáró jegyzőkönyvet.

A műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezésének feltétele, hogy a létrehozott  műtárgy rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, hiba és hiánymentesen elkészült, vagy kizárólag a rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem akadályozó, valamint az üzemeltetési, karbantartási kézikönyvek, valamint a készre jelentéskor átadott további dokumentációk a kiadott felhívások szerint javítva a Vállalkozó részére átadásra kerültek.

A sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv alapján a Vállalkozó teljesítési igazolást bocsát ki.

A befejezési határidőt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a műszaki átadás-átvételi eljárás határidőn belül megkezdődik, és az ekként megkezdett műszaki átadás-átvételi eljárás a határidő utolsó napjáig sikeresen lezárul.

Vállalkozó nem tagadhatja meg az átvételt a jegyzőkönyvben rögzített olyan hibák, hiányosságok miatt, amelyek az elkészült mű biztonságos és rendeltetésszerű használatát nem akadályozzák.

Amennyiben az Alvállalkozó késedelembe esik, haladéktalanul javaslatot kell tennie az új eljárás megkezdésének időpontjára, amelynek alapján Vállalkozó az összes körülményt mérlegelve új határidőt tűz ki.

A sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételt követően az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó részére a munkaterületet és minden munkahelyet tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Vállalkozónak visszaadni.

A munkaterület visszavételéről a jegyzőkönyv készül, melyben a Vállalkozó rögzíti a munkaterület nem megfelelőségére, hibáira, hiányosságaira vonatkozó megállapításait, melyekért a Vállalkozó helytállni tartozik.

12.6. Hibák a műszaki átadás-átvételi eljárás során

Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti a műszaki átadás-átvételi eljárás során észlelt hibákat, hiányosságot, elkészíti a hibalistát.

Vállalkozó dönt arról, hogy a rögzített hibák, hiányosságok akadályai-e az átvételnek. Amennyiben a Vállalkozó úgy dönt, hogy a hibák, hiányosságok az átvétel akadályát képezik, az átvétel Vállalkozó általi megtagadása esetén megfelelő határidőt tűz az Alvállalkozónak a hiba javítására, a hiány megszüntetésére, megadva a javítás módját. Az Alvállalkozó a hibák javítása, hiányosságok megszüntetése után új készre jelentést köteles tenni.

Amennyiben a Vállalkozó megállapítja, hogy a hibalistában foglalt hibák és hiányosságok nem akadályai a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának, az Alvállalkozó a műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben, illetve a kiadott felhívásban meghatározott határidőn belül és módon javítani, pótolni köteles, díj és költségigény nélkül.

A rendeltetésszerű használatot akadályozó, kijavítható hibák esetén az eljárást fel kell függeszteni, és a hiba javítására a jegyzőkönyvben Alvállalkozó számára póthatáridőt kell kitűzni

Alvállalkozó a javítás, illetve pótlás megtörténtének tényét a Vállalkozónak haladéktalanul jelenteni köteles.

Az Alvállalkozó által nem javított hibákat, illetve a nem javítható hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és amennyiben a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, az eljárás csak abban az esetben zárható le, ha a Felek árleszállításában állapodtak meg. Ennek hiányában Alvállalkozóval szemben a hibás teljesítés, illetve a meghiúsulás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha a nem javított, illetve nem javítható hiba, hiányosság a rendeltetésszerű működést akadályozza, azzal a különbséggel, hogy az eljárás nem zárható le.

12.7. Befejezési (Teljesítés) igazolás

Vállalkozó abban az esetben adja ki a befejezési igazolást, ha megállapítja, hogy

– az Alvállalkozó a Szerződés tárgyának valamennyi részére vonatkozóan rendelkezik a Vállalkozó által kiadott átadás-átvételi igazolással,

– az Alvállalkozó elvégezte a hibák kijavítását és hiányok pótlását, és a Vállalkozó kiadta az Alvállalkozó részére a hiánypótlási igazolást,

– az Alvállalkozó megfelelően elkészítette a megvalósulási (záró) dokumentációt ,

– a munkaterület minden része a Vállalkozó birtokába visszakerült.

Az eljárás költségét teljes egészében az Alvállalkozó viseli, ha az eljárás nem eredményezi az műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását. Az Alvállalkozó a műszaki átadás-átvétel lezárultáig egyedül felelős a munkaterületért, többek között a műtárgyak, az anyagok, berendezések állagfenntartásáért, az esetleges hibák, hiányosságok kijavításáért.

13. Felelősség

Az Alvállalkozó felel a szerződésszerű teljesítésért, az általa elvégzett munkák, szolgáltatások jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, Szerződésnek való megfelelőségéért, az adott tájékoztatások, dokumentációk tartalmának helytállóságáért.

Az Alvállalkozó felel az általa készített tervek szakszerűségéért, valós, valamint a Szerződésnek megfelelő tartalmáért, minőségéért, technológiai megvalósíthatóságáért, jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai szabályoknak, valamint az egyéb, a Szerződésben előírt követelményeknek való megfeleléséért.

Az Alvállalkozó által készítetett tervek Vállalkozó általi elfogadása nem mentesíti az Alvállalkozót a tervek megfelelőségéért fennálló felelőssége alól.

Az Alvállalkozó felelőssége és helytállási kötelezettsége azon esetekre is kiterjed, amelyek abból következnek, hogy az Alvállalkozó késedelmesen tájékoztatja a Vállalkozót, a kárenyhítési kötelezettségét az Alvállalkozó elmulasztja, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve összefüggésben állnak olyan munkák elutasításával, amelyeket a Megrendelő elrendel.

Az Alvállalkozó felelősséggel tartozik azért, hogy az általa vagy az általa a teljesítésbe bevont Sub- Alvállalkozók/közreműködők által elvégzett munkák, az általa vagy a teljesítésbe bevontak által nyújtott szolgáltatások, készített dokumentumok és egyéb kapcsolódó iratok tartalma megfelel a Magyarországon érvényes, vagy alkalmazandó jogszabályoknak, hatósági és szakhatósági előírásoknak, egyéb szakmai előírásoknak.

Az Alvállalkozó köteles megtéríteni a Vállalkozó minden olyan kárát (beleértve a tapadó -és a következményi károkat is), veszteségét, költségét (beleértve jogi költségeket, díjakat is), amely az Alvállalkozó vagy bármely olyan személy károkozásából ered, akiért az Alvállalkozó jelen Szerződés szerint felelősséggel tartozik.

Az Alvállalkozó teljes felelősséggel tartozik a munkaterület átadásától a munkaterületnek a Vállalkozó általi tényleges visszavételéig a berendezések, áruk, anyagok őrzéséért, kezeléséért, és viseli az ezekben bekövetkezett kárt, veszteségét, melyet saját kockázatára és költségére köteles orvosolni.

Az Alvállalkozó felelőssége megmarad az elmaradt vagy javítandó munkák tekintetében, továbbá a jótállás körébe tartozó munkavégzésnél.

Az Alvállalkozó köteles helytállni az uniós és hazai támogatással, annak felhasználásával összefüggésben megállapított szabálytalanság, továbbá korrekció, visszafizetési kötelezettség esetén, ha az az Alvállalkozó vagy által a teljesítésbe bevont Szub-Alvállalkozó/közreműködők jogsértésével, szerződésszegésével összefüggésben következett be.

Az Alvállalkozó ennek megfelelően tudomásul veszi, hogy amennyiben Alvállalkozó szerződésszegése következtében Vállalkozó Beruházó vagy Építtető felé szerződésszegést követ el, a Beruházó vagy Építtető által a Vállalkozóval szemben érvényesített kötbérek és egyéb jogkövetkezmények Alvállalkozó által szerződésszegéssel okozott kárnak minősülnek, mely károkat Vállalkozó a Ptk 6:143 §-a alapján minden esetben teljes körűen érvényesíthet Alvállalkozóval szemben.

Az Alvállalkozó a Ptk 6:143 §-a alapján felelősséggel tartozik továbbá mindazon kárért, amelyet szerződésen kívül a Beruházónak, illetve harmadik személynek okoz a Szerződéssel összefüggésben. Az Alvállalkozó károkozása kapcsán harmadik személy által a Vállalkozóval szemben emelt kifogások és kezdeményezett eljárások során az Alvállalkozó köteles helytállni a Vállalkozó helyett mindaddig, amíg Alvállalkozó felelőssége fennáll.

14. Káresetek kezelése

A kárveszély az Alvállalkozóról a Vállalkozóra a teljes szerződéses munka hiány- és hibamentes átadás-átvételére vonatkozó teljesítési igazolás Vállalkozó általi aláírásával egyidejűleg száll át. Mindkét fél köteles a károk megelőzése és az esetleg már bekövetkezett károk enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni. Az Alvállalkozó vagy Szub-Alvállalkozója által okozott, az Alvállalkozó tevékenységével összefüggő, jelen szerződés időtartama alatt keletkező károkra a Vállalkozó felelősséget nem vállal és nem nyújt külön térítést a keletkező károk elhárítására és megtérítésére. Az Alvállalkozót a fenti károk tekintetében – harmadik személyek és más vállalkozók irányában is – kártérítési felelősség terheli.

Káresemény bekövetkezésekor haladéktalanul értesíteni kell a Vállalkozó képviselőjét, és a jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételénél jelen kell lennie a károkozónak és az Alvállalkozónak is. Amennyiben nem tartózkodik a munkaterületen, úgy a Vállalkozó által jegyzőkönyvben rögzítettekre a jegyzőkönyv átvételét követő 48 órán belül (ide nem számítva a munkaszüneti napot) az Alvállalkozó észrevételeket tehet. Ennek elmulasztása esetén a Vállalkozó által jegyzőkönyvben rögzítettek a későbbiekben nem kérdőjelezhetők meg. Alvállalkozónak joga van a káresemény későbbi vizsgálatához.

Alvállalkozó köteles azonnal írásban jelenteni, ha egy harmadik fél az ő teljesítésében okozott károkat.

Kármegosztás: Amennyiben az építési területen, vagy bármely Alvállalkozó munkaterületén ismeretlen okból keletkezett kár, vagy a nem ismertelen okból keletkezett kár felelőse vagy több felelős esetén a felelősségük mértéke nem állapítható meg, úgy Vállalkozó jogosult a kár költségeit a  területen  adott  időben  dolgozó  Alvállalkozók  vállalkozói  díjának  arányában  megosztva  a teljesítésekből levonni.

15. Szerződés megszüntetése

15.1. A Vállalkozó a Szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a Szerződést felmondhatja.

15.2. Vállalkozónak bármikor joga van a jelen Szerződést kártérítési kötelezettség nélkül, megfelelő határidő kitűzése mellett, részben, vagy teljes mértékben azonnali hatállyal elállással vagy felmondással megszüntetni, különösen, de nem kizárólagosan, ha:

– Alvállalkozó elfogadható kifogás nélkül elmulasztja megkezdeni az Alvállalkozói Munkarész kivitelezését és ezt Vállalkozó írásbeli felszólítására sem kezdi meg;

– amennyiben Alvállalkozó igazolhatóan nem a jelen Szerződésben és mellékleteiben meghatározottak szerint teljesít, vagy súlyos szerződésszegést követ el;

– Alvállalkozó ismétlődően,  tartósan vagy láthatóan nem felel meg jelen Szerződés bármely feltételének, Vállalkozó külön felszólítás nélkül is jogosult – saját választása szerint a Szerződéstől való elállás mellett, vagy anélkül – más vállalkozót bevonni a teljesítésbe, gépet eszközt felvonultatni, technológiát változtatni, és ennek minden többletköltségét Alvállalkozóra hárítani.

– Vállalkozó érdekkörén kívüli okokból (pl. Megrendelői döntés miatt) a kivitelezési munkák része vagy egésze meghiúsul;

– Alvállalkozó akár gondatlanul megszegi az Alvállalkozói Szerződésben rögzítetteket, vagy megtagadja annak teljesítését és szerződésszegő magatartásával a Vállalkozó erre irányuló írásbeli felszólítására sem hagy fel;

– Alvállalkozó megsérti az Általános Szerződéses Feltételekben rögzített kötelezettségeit és Vállalkozó erre irányuló írásos felszólítására sem tartja be az Általános Szerződéses Feltételekben rögzítetteket;

– az Alvállalkozói Szerződésben megállapított teljesítési határidő eredménytelenül telik el;

– Alvállalkozó ellen felszámolási eljárás, vagy csődeljárás, illetve végelszámolás indul, vagy az indítást vagyonfedezet hiányában megtagadják.

15.3. Alvállalkozónak joga van a jelen Szerződést kártérítési kötelezettség nélkül, megfelelő határidő kitűzése mellett, részben, vagy teljes mértékben azonnali hatállyal elállással, vagy felmondással megszüntetni, az alábbi esetekben:

– ha Vállalkozó vagyonára jogerős határozattal felszámolási eljárást rendelnek el, vagy csődeljárás, illetve végelszámolás indul, vagy az indítást vagyonfedezet hiányában megtagadják;

– a bíróság a felszámolási eljárásban a Vállalkozó fizetésképtelenségét jogerős határozattal megállapítja, vagy jogerősen csődeljárás, illetve végelszámolás indul.

– Vállalkozó fizetési kötelezettségével késedelembe esik és annak az Alvállalkozó írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget, kivéve, ha a Vállalkozónak nem felróható módon nem áll rendelkezésére a pénzügyi fedezet;

– Vállalkozó megsérti az Általános Szerződéses Feltételekben rögzített kötelezettségét és az Alvállalkozó erre irányuló írásos felszólítására sem tartja be annak a rendelkezéseit.

15.4. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett és a Vállalkozó székhelyére postai úton vagy személyesen eljuttatott, illetve az Alvállalkozó székhelyére postai úton, vagy telephelyére személyesen eljuttatott nyilatkozattal gyakorolhatja.

15.5. Bármely, nem szerződésszerű teljesítés elfogadása Vállalkozó részéről nem jelent lemondást Vállalkozó semmilyen jogáról vagy igényéről, mely őt a szerződésszegésből eredően jogszabály alapján vagy egyébként megilleti.

15.6. Amennyiben Alvállalkozó jelen Szerződést egyoldalúan, jogalap nélkül elállással vagy felmondással megszünteti, Alvállalkozó köteles a Szerződéses Ár 20%-át meghiúsulási kötbérként megfizetni Vállalkozó részére.

15.7. Elszámolás a Szerződés megszűntetésekor

15.7.1. A Szerződés megszűntetése esetén a Felek kötelesek egymással elszámolni.

15.7.2. A Szerződés szerinti Vállalkozói elállás, rendes felmondás esetében az Alvállalkozó jogosult a Szerződéses Árnak a Szerződés megszűnéséig megvalósított, és megfelelőnek minősített, a teljesítés értékével arányos részére.

15.7.3. Az Alvállalkozó szerződésszegésére, továbbá a jogszabályi rendelkezésekre alapított elállás, felmondás esetén Vállalkozó – amilyen hamar lehetséges – rögzíti és meghatározza

– a Szerződés megszűnésének időpontjáig az Alvállalkozó által végzett, addig még fel nem mért munkát és annak ellenértékét és

– a fel nem használt vagy részben felhasznált anyag értékét és bármely vállalkozói berendezés fel nem használt értékét megállapítja.

Ennek során a szerződésben rögzített nettó egységárakat kell alapul venni, figyelembe véve az elmaradó és a megvalósult műveleti szakaszok műszaki jellemzőit.

15.7.4. Az Alvállalkozó szerződésszegésére, továbbá a jogszabályi rendelkezésekre alapított elállás, felmondás esetén a Vállalkozó nem köteles az Alvállalkozóval elszámolni mindaddig, amíg a kivitelezés, és a hibák kijavításának költségét, a befejezés késedelme és egyéb okból bekövetkező kárt, és minden egyéb kiadást, költséget, amely a Vállalkozónál a Szerződés megszűnésével kapcsolatban jelentkezett, Alvállalkozó nem végezte el, nem térítette meg a Vállalkozó részére.

15.7.5. Amennyiben a jelen Szerződés az Alvállalkozó szerződésszegése miatt kerül megszüntetésre, Alvállalkozó előre hozzájárul, hogy az ő neve alatt bejegyzett, szabadalmaztatott vagy nem szabadalmaztatott és a Szerződés tárgyának befejezéséhez szükségesek eljárásokat Vállalkozó azonnal, az Alvállalkozó minden további megkérdezése nélkül alkalmazhassa.

16. Egyéb szerződéses feltételek

16.1. Szerződés felfüggesztése

Vállalkozó jogosult a jelen Szerződés tárgyát képező munkák felfüggesztésére, ha a Beruházó felfüggeszti a Fővállalkozási Szerződést, vagy a Beruházó érdekkörébe tartozó okból a kivitelezésben késedelem áll be.

Ilyen esetben a Vállalkozó köteles erről az Alvállalkozót haladéktalanul értesíteni, ezt követően Felek jegyzőkönyvet vesznek fel álláspontjuk egyeztetéséről és szükség szerint közös megegyezéssel módosítják a jelen Szerződést.

Felek kötelesek a munkavégzés felfüggesztéséig elvégzett munkák tekintetében a munkák felmérését elvégezni és az elszámolást lefolytatni.

Alvállalkozó akként köteles a munkáinak felfüggesztése során eljárni, hogy a felfüggesztésről szóló értesítését követően írásban köteles tájékoztatni a Vállalkozót a szükséges állagmegóvó intézkedések, és azok várható díj és költségigényéről.

Az Alvállalkozó a Vállalkozó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köteles elvégezni az állagmegóvó munkákat.

A szerződés felfüggesztése egyik Fél részéről sem eredményez késedelmet, ezzel összefüggésben egyik Fél sem jogosult többletköltség, kötbér vagy kártérítés érvényesítésére a másik Féllel szemben. A Munkák 6 hónapot meghaladó felfüggesztése lehetetlenülés jogkövetkezményeit vonja maga után.

16.2. Szerződés módosítása

Jelen Szerződés kizárólag kétoldalúan, mindkét fél által cégszerűen aláírt szerződésmódosítással módosítható, illetve egészíthető ki.

16.3. Alkalmazandó jog és nyelv Ezen feltételek szerint:

a) A Szerződés hivatalos nyelve a magyar.

b) A Szerződés megkötése után az ügyvitel hivatalos nyelve a magyar, ideértve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szóbeli és írásbeli kommunikációt is, különösen a tervek, jóváhagyások, technológia leírások, építési naplók, felmérési naplók, számlák, jegyzőkönyvek és minden egyéb iratot.

c) Az Alvállalkozói Szerződésben foglaltakra és annak végrehajtása során a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

16.4. Határidőt befolyásoló események

16.4.1. A kivitelezési határidő meghosszabbítása

A határidő(k) meghosszabbítására csakis az Alvállalkozói Szerződésben vagy a jelen Szerződéses feltételekben rögzített esetekben kerülhet sor.

Alvállalkozó köteles a Vállalkozó felé haladéktalanul jelezni minden olyan eseményt, tértivevényes ajánlott levéllel vagy e-mailben, amely a határidő meghosszabbításához vezethet. Ha ezt Alvállalkozó elmulasztja, késedelem esetén a felelősség alól nem mentesülhet.

Alvállalkozó a Ptk. 6:142. § szerinti kimentési bizonyítása – egyéb feltételek megléte mellett – akkor fogadható el, ha egyértelműen bizonyítja azt is, hogy:

– a fenti pont szerinti esemény nem az Alvállalkozónak jogszabályokból vagy a jelen Szerződésből fakadó kötelezettsége megszegéséből, vagy bármely egyéb gondatlan magatartásából, szerződésszegéséből, cselekményéből vagy mulasztásából adódik vagy nem azok bármelyikének tulajdonítható, és

– az attól függetlenül következett be, hogy az Alvállalkozó betartotta a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit, és

– az Alvállalkozó az esemény bekövetkeztekor az esemény helyszínén munkákat végzett, vagy az ütemterv szerinti kivitelezési munkákat végzett volna, és

– az Alvállalkozónak nem volt lehetősége arra, hogy tevékenységét átszervezze annak érdekében, hogy a bekövetkezett esemény hatásait elkerülje, és

– fenti események bármelyikének bekövetkezte ténylegesen és jelentős mértékben hátráltatja az Alvállalkozót a feladatai ellátásában, és

– az esemény az Alvállalkozó akaratától független, és

– az esemény bekövetkezésének elhárítására az Alvállalkozó nem készülhetett fel, és

– az esemény bekövetkezését követően az Alvállalkozó a tőle elvárható gondosság mellett sem volt képes az eseményt ellenőrzése alá vonni, és

– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta .

16.4.2. Időjárás

Alvállalkozó köteles a Vállalkozóval együtt rögzíteni azokat az időjárási körülményeket, amelyek adott esetben a szerződéses határidő meghosszabbításához vezethetnek. Amennyiben a Felek ilyen körülményeket kifejezetten nem rögzítenek az Alvállalkozói Szerződésben, akkor Alvállalkozó az időjárás miatt fellépő nehézségekre sem a teljesítési határidő, sem a felmerülő plusz költségek tekintetében nem hivatkozhat.

Fentiek ellenére a Vállalkozó döntése szerint jogosult a teljesítési határidő meghosszabbítására, ha azt számára is engedélyezte a Megrendelő a Fővállalkozási Szerződés keretein belül.

16.4.3. A vis maior események a következők:

– háború, háborús cselekmények (akár történt hadüzenet, akár nem) invázió,

– lázadás, forradalom, zendülés, katonai hatalomátvétel, bitorolt hatalom intézkedései, polgárháború, terrorcselekmény,

– bármely nukleáris anyag, vagy a nukleáris anyag elégéséből származó bármely nukleáris hulladék, nukleáris robbanás, vagy bármely más nukleáris robbanó szerkezet vagy annak nukleáris összetevője által keltett ionizáló sugárzás, vagy radioaktivitás okozta szennyezés, mérgezés, vagy a felsoroltak más veszélyes tulajdonságai,

– hangsebességgel vagy hangsebességnél gyorsabban repülő repülőgép vagy egyéb légi eszközök által okozott lökéshullámok.

– rendzavarás, kivéve, ha abban az Alvállalkozó és esetlegesen további alvállalkozójának alkalmazottai is közreműködnek,

– a természeti erők bármely olyan működése, amely ellen egy tapasztalattal rendelkező Alvállalkozótól ésszerűen nem volt elvárható, hogy óvintézkedéseket tegyen, így különösen az építési munkákat ténylegesen akadályozó tűz, robbanás, villámlás, rendkívüli mértékű vihar, szélvihar, hóvihar, havazás, ónos eső vagy jégeső, árvíz, földrengés vagy földcsuszamlás,

– bármely akna, bomba, gránát, vagy lövedék, rakéta, lőszer, vagy robbanóanyag felrobbanása vagy hatása által okozott pusztulás, kár, sérülés vagy halál,

 de bármely esetben kizárólag akkor, ha az Alvállalkozó a megfelelő részletezettséggel, egyértelműen bizonyítja, hogy

 az nem az Alvállalkozónak a jelen szerződés bármely dokumentumából fakadó kötelezettsége megszegéséből, vagy bármely egyéb gondatlan magatartásából, szerződésszegéséből, cselekményéből vagy mulasztásából adódik vagy nem azok bármelyikének tulajdonítható; és

 az attól függetlenül következett be, hogy az Alvállalkozó betartotta a jelen szerződés szerinti kötelezettségeit; és

 az Alvállalkozó az esemény bekövetkeztekor az esemény helyszínén munkákat végzett, vagy az ütemterv szerinti munkákat végzett volna; és

 az Alvállalkozónak nem volt lehetősége arra, hogy tevékenységét átszervezze annak érdekében, hogy a bekövetkezett esemény hatásait elkerülje, vagy mérsékelje; és

 a fenti események bármelyikének bekövetkezte ténylegesen és jelentős mértékben hátráltatja az Alvállalkozót a feladatai ellátásában; és

– az adott esemény megszűnésének időpontjától az ütemterv szerint az adott munkára tervezett időtartamból az eseménnyel késleltetett tevékenységnek a Vállalkozó által, az adott munka megkezdése előtt jóváhagyott technológiai utasítások szerinti elvégzéséhez a technológiailag szükséges legrövidebb idő nem áll rendelkezésre.

Az Alvállalkozó nem felel a vis maior események bármelyikének következményeiért, kivéve, ha az említett következmények az Alvállalkozó kárenyhítési kötelezettségeinek elmulasztása, késedelmes-, vagy nem az elvárható módon való teljesítése miatt következtek be.

17. Titoktartás

Felek kötelesek a Szerződés, ill. ennek teljesítése alapján az egymás tevékenységével kapcsolatosan szerzett műszaki vagy üzleti információkat harmadik személyekkel szemben üzleti titokként kezelni éspedig a Szerződés megszűnése után is addig, amíg ezek az információk más módon általánosan ismertté nem váltak, kivéve, ha a Felek erről a titoktartási igényéről írásban előzetesen lemondanak. Felek alkalmazottai, alvállalkozója és alkalmazottai is ennek megfelelően titoktartásra kötelesek. Felek felelősek azért, hogy saját és alvállalkozója és annak alkalmazottai a kötelezettségeket betartsák. Alvállalkozó köteles a Szerződéssel kapcsolatos alvállalkozói szerződéseiben a titokvédelmi rendelkezést előírni. Az általuk elkövetett titoksértésekért az Alvállalkozó úgy felel, mintha a titoktartási kötelezettséget maga sértette volna meg. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a személyes adatok kezelésére és a titoktartásra vonatkozóan Vállalkozó közvetlenül is nyilatkoztathatja Alvállalkozó munkatársait. A Szerződés annak részletei, vagy a teljesítéssel kapcsolatos bármely adat, csak a Felek előzetes írásbeli hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. Ez a szabály a Vállalkozó referenciaként való feltüntetésére is irányadó.

18. Vegyes

18.1. Alvállalkozó a Szerződésből eredő jogai és kötelezettségei tekintetében a Ptk. 6:202.§-ban meghatározott jogátruházás, valamint az engedményezés és tartozásvállalás kizárólag a Vállalkozó által jóváhagyott és aláírt, írásbeli szerződéssel lehetséges. Alvállalkozó részéről történő engedményezés feltétele, hogy Alvállalkozó hitelt érdemlően igazolja az engedményes adatainak valóságát, az aláírások hitelességét és az engedményezés jogszerűségét. Alvállalkozó az engedményezésről szóló értesítéssel egyidejűleg köteles az engedményezés jogszerűségét a fent írtak szerint igazolni.

18.2. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatosan felmerülő jogvitáikat elsősorban tárgyalásos úton rendezik. A szerződés tárgya szerint megvalósítandó munkákat érintő viták (műszaki értelmezési, stb.) nem késleltetik a szerződésben vállaltak elvégzését, nem adhatnak alapot az Alvállalkozónak a befejezési határidő módosítására.

Ha valamelyik Félnek a másik Félhez intézett írásos kezdeményezésétől számított 45 napon belül a tárgyalások nem vezetnek eredményre Felek között, a jogvita rendezésére – értékhatártól függően hatáskörrel rendelkező Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság illetékességű bíróság kizárólagos eljárását kötik ki.

18.3. Felek megállapodnak abban, hogy az egymás címére a jelen jogügylettel kapcsolatos tértivevényes postai küldeményként szabályszerűen postára adott küldeményt a másik féllel kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy arról a másik fél nem szerzett tudomást, mégpedig a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlése napjától, ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított ötödik munkanapon, ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor,  akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt  a posta a feladónak visszaküldte.

Felek megállapodnak, hogy a napi ügymenettel kapcsolatos egymás közötti írásbeli kommunikáció alapvető – a jogszabályokban meghatározott eseteken felüli  – formájaként az e-mailen történő levelezést is elfogadják.

Olyan jellegű vállalkozási tevékenységek esetén, ahol a mindenkori jogszabályok szerint elektronikus  építési  naplót  kell  vezetni,  a  mindennapos  munkával  szorosan  összefüggő,  az Alvállalkozó és a Vállalkozó helyi képviselői közötti közvetlen kapcsolatot szolgáló értesítéseket az építési e-naplóba kell bevezetni.

18.4. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Ptk. és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései, előírásai az irányadóak.

19. Egyéb rendelkezések

19.1. Felek folyamatos kapcsolattartásra és együttműködésre kötelesek.

19.2. Hosszú távú gazdasági együttműködésre törekszenek, karbantartási szerződést, bővítésre vagy továbbfejlesztésre irányuló jogviszonyt elsődlegesen egymással kötnek. 

19.3. Felek kölcsönös üzleti titoktartásra kötelesek. 

19.4. A teljesítés helye a szállításokra és átvételre vonatkozóan, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában telephelyünk:

Hungaro Invest Group Kft.

Telephely: 3600 Ózd, Vasköz 6.

E-mail: office@higroup.hu
Web: www.hungaroinvest.eu

A banki fizetés helye: a számlánkban feltüntetett kereskedelmi bank.

19.5. Jelen szerződésre a magyar jog érvényes. Az Egyesült Nemzetek áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, 1980. április hó 11-i egyezményének (ENSZ vételi jog) alkalmazása kizárt.

19.6. Az esetleges jogviták eldöntésére kizárólagosan illetékes a Hungaro Invest Group Kft. székhelye szerinti, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Törvényszék.

19.7. A Hungaro Invest Group Kft. jelen ÁSZF módosításának jogát fenntartja.

Kelt: Budapest, 2022. 11. 09.

Hungaro Invest Group Kft

Mellékletek:

1. számú melléklet: Teljesítés igazolás minta

2. számú melléklet: Adatvédelmi tájékoztató

3. számú melléklet: További alvállalkozói nyilatkozat

1.sz. melléklet:

Teljesítés igazoló jegyzőkönyv

Felvéve:

Teljesítés időpontja:

Jelen vannak: Vállalkozó részéről: Alvállalkozó részéről:

A szerződés tárgya: Megrendelés-szám:

Jelenlévők megtekintették az elvégzett munkát és kölcsönösen megállapították, hogy …..   munkák a megrendelés részletezése szerint elkészültek.

Az Alvállalkozó ennek megfelelően …. értékű számla benyújtására jogosult.

Szerződött vállalási összeg: Pótmunkák: – opcionális

Teljes vállalási összeg: – opcionális

Eddig számlázott összeg: – opcionális

…% rész-számla: – opcionális Számla előlegtartalma: – opcionális

Visszatartás (jótállási biztosíték ..%): – opcionális Jelenleg kifizethető:

Alvállalkozó jelen jegyzőkönyve alapján benyújtott számláját a Vállalkozó a szerződésben vállalt határidőn belül kiegyenlíti.

2.sz. melléklet:

Adatvédelmi tájékoztató

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

az Európai Parlament és Tanács 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (a továbbiakban: GDPR)

és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 20. §- a alapján (a továbbiakban: Infotv.),

1. Az adatkezelő neve: Hungaro Invest Group Kft.

2. Az adatkezelő székhelye: 1149. Budapest Fogarasi út 17/b.

3. Az Általános Szerződési Feltételekhez kapcsolódóan kezelt adatok köre:

Kezelt adatok Adatkezelés célja Adatkezelés jogalapja Adatkezelés időtartama

1. Beléptetéssel összefüggő adatok

Név, Anyja neve, Lakcím, személyi igazolvány száma A kivitelezés területére belépők jogosultságának azonosítása. Az adatkezelő a megjelölt céltól eltérő célra a személyes adatokat nem használja Személyes adatokat harmadik személyeknek csak az érintettek előzetes és tájékozott hozzájárulása esetén adunk át. Ez nem vonatkozik az esetleges, törvény alapján kötelező adattovábbításokra.     A GDPR 6. cikk (1) bek. f) pontja szerint az adatkezelő jogos érdeke, hogy illetéktelenek ne tartózkodjanak a veszélyes munkaterületen.             5 év

2. Partneri szerződésben kezelt adatok köre

Név, Cím, Kontakt adatok, email cím, telefonszám, számlázási adatok, kapcsolattartó személy neve, végzettséget igazoló dokumentumok száma          Szerződés teljesítése

A GDPR 6. cikk (1) bek. b) pontja szerint a szerződés teljesítése.       Amíg a szerződés teljesítéséhez szükséges, de legfeljebb a szerződéses kapcsolat lezárásától számított 5 évig.

3. Számlázási adatok

Adószám, bankszámlaszám, bank neve, kapcsolattartó személy neve, kapcsolattartó személy elérhetőségei, teljesítésigazolásra jogosult személy neve, teljesítésigazolásra jogosult személy elérhetőségei   Bizonylat kiállítása és megőrzése           A GDPR 6. cikk

(1) bek. c) pontja szerint jogszabályi kötelezettség teljesítése   A   számvitelről   szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bek. és 169. § (1) bek. foglaltak szerinti időtartamig (8-10 év).

4. A fentiekben nem részletezett személyes adatok    Az     adattovábbítás     okától függően A GDPR 6. cikk (1) bek. a) pontja szerint a  felhasználó  önkéntes hozzájárulása. Az önkéntes hozzájárulás visszavonásáig, amennyiben nincs más jogcíme az adatkezelésnek.

4 A személyes adat törlése: A személyes adatot törölni kell, ha a) kezelése jogellenes; b) az érintett

c) pontjában foglaltak szerint – kéri; c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

5. Az érintettek jogai személyes adataik kezelésével kapcsolatban: Személyes adatai kezeléséről az érintettek tájékoztatást kérhetnek. Az adatkezelő kérésre tájékoztatást ad az érintettnek az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

6. Amennyiben az adatkezelés automatizált módon történik vagy az érintett hozzájárulásán vagy szerződésen alapul, abban az esetben az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő. Másik adatkezelő részére történő közvetlen továbbítás csak annak technikai megvalósíthatósága esetén kérhető

7. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő. – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja

8. A kérelmeket e-mailben az office@higroup.hu vagy levélben a 1149. Budapest Fogarasi út 17/b. címre kell eljuttatni.

9. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de minimálisan az érintetti kérelem beérkezésétől számított 30 napon (1 hónap) belül tájékoztatja az érintett természetes személyt a jogai gyakorlására irányuló kérelmében foglaltak teljesítéséről, a kérelem esetleges elutasításáról és a jogorvoslati lehetőségekről. Az érintett jogérvényesítési lehetőségeit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Ptk. alapján bíróság előtt gyakorolhatja, valamint kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke segítségét is (dr. Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., Postacím: 1363 Budapest Pf. 9.

Alulírott, kijelentem, hogy a tájékoztatót átvettem, kérésemre jogosult vagyok az adatkezelésről és a velem kapcsolatosan kezelt adatokról bővebb felvilágosítást kapni.

Dátum: ……………………………………

Aláírás: ……………………………………

3. sz. melléklet:

NYILATKOZAT

az Alvállalkozó által igénybe vett További Alvállalkozók részére

Alulírott    ……………………………………   mint    a   ……………………………………    (székhely:

………………, adószám: ……………………, cégjegyzékszám: ……………………………) cég cégjegyzésre jogosult képviselője ezúton nyilatkozom:

1. Jelen nyilatkozatot annak tudatában tesszük meg, hogy a …………………………………… (székhely:

………………, adószám: ……………………, cégjegyzékszám: ……………………………), mint Alvállalkozó és a Hungaro Invest Group Kft 1149. Budapest Fogarasi út 17/b, mint Vállalkozó között ………………számon létrejött Alvállalkozói Szerződés teljesítéséhez Alvállalkozó, külön vállalkozási szerződés alapján További Alvállalkozóként Társaságunkat veszi igénybe.

2. Tudomásul vesszük, hogy Alvállalkozó az Alvállalkozói Szerződésben teljeskörű felelősséget vállalt a Vállalkozó felé a részünkre átengedett, a Megbízóval szembeni valamennyi teljesítésre vonatkozóan. Tudomásul vesszük, hogy Alvállalkozó köteles a Vállalkozó felszólítására részben vagy egészben átruházni a Vállalkozóra azokat az Alvállalkozói Szerződést érintő követeléseket, amelyek az Alvállalkozót a Társaságunkkal szemben megilletik, ezek követelések átruházását jelen nyilatkozattal kifejezetten elfogadjuk.

3. Jelen nyilatkozattal visszavonhatatlanul egyetemleges felelősséget vállalunk az Alvállalkozóval a Vállalkozó felé az Alvállalkozó teljesítése érdekében végzett tevékenységünkért – ideértve a késedelem, a hibás teljesítés és egyéb szerződésszegés esetén fennálló felelősség, továbbá a jótállási és szavatossági kötelezettség tekintetében – illetve ezen tevékenységünkkel okozott károkért.

4. Tudomásul vesszük és kifejezetten elfogadjuk a Vállalkozó azon jogosultágát, hogy az Alvállalkozói Szerződés alapján belátása szerint – Alvállalkozó, és Társaságunk egyetemleges felelőssége alapján – Társaságunk felé közvetlenül érvényesítse igényeit.

5. Jelen Nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállalunk arra, hogy a jelen Nyilatkozatban foglalt kötelezettségeket az általunk igénybe vett további alvállalkozók és azok alvállalkozói felé is megegyező tartalommal érvényesítjük. Ezen kötelezettség elmulasztásáért teljeskörű kártérítési felelősséget vállalunk a Vállalkozó felé.

6. Tudomásul vesszük, hogy a munkaterületen kizárólag a Vállalkozó előzetes írásbeli jóváhagyása és a jelen Nyilatkozat cégszerűen aláírt eredeti példányának Vállalkozó részére történő átadását követően végezhetünk munkát.

7. Jelen Nyilatkozat aláírásával kijelentjük, hogy a Vállalkozó és az Alvállalkozó között létrejött Alvállalkozói Szerződés rendelkezéseit megismertük, és magunkra nézve kötelezően elfogadjuk.

Kelt:……………..202…………….

További Alvállalkozó cégszerű aláírása